Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964

- 3 kötötte a népi szokásrendszerben kialakult életmód: a halászat, a ken"" deráztatás, a nád közelsége, az olcsó vizi szállítás stb. A Szolnokilöszháton bőségesen van olyan magas terület, amit esős évszakban sem veszélyeztetett az elöntés. - - - Az emberi-társadalmi értelem és logika, évezredek okszerű hagyománya és tapasztalata ebből a felszinileg genetikusan erősen differenciált tájból a legnagyobb tengerszint feletti magasságú, egyenletes felszinü területet választotta ki az átmenő forgalom számára. Az ős-, 6- és középkori közlekedés ezt a nyomvonalat használta. Ebből szakadtak ki főleg nyugat felé a Szolnoki-löszhát nyugatra kinyúló löszfélszigetein települt tiszazugi kcSségek felé a mellékutak, amelyek a helyi közlekedést és a természetbeni jobbágyszolgáltatások kiszállítását segítették elő a Via cimmercialis felé, ha a földesurak és a király helyben fel nem élték ezeket a szolgáltatásokat országos vándorlásaik közben. Nem véletlen, hogy a tőkés fejlődés sorén épült Martfü-Kunszentmártoni vasútvonal majdnem teljes hosszában követi az ősi Via commercialis nyomvonalát. Megépítésének célja éppenugy osztályérdek volt, mint a racionális rabszolgatartó társadalmakban és a feudalizmusban a tranzitforgalom lebonyolítására kialakult Via comniercialis évezredes fejlődése. A feudálkapitalista Magyarországon t.i. az agrárkapitalizálódó nagybirtok árutermelésének produktumait szállította el ez a vasút. A Tiszazug falvai kimaradtak a vasutépités előnyeiből. Martfű puszta volt, Tiszaföldváron 1"5 km-t kellett gyalogolni a vasútállomáshoz, Kungyalu puszta volt/nagybirtok/, a megszüntetett Mariháza vasúti megállóhely nagybirtokos érdekeltség volt, ahol a legnagyobb "műszaki" fc létesítmény egy beépített mázsáló szerkezet volt, amelyen a nagybirtokon termelt cukorrépát mérték le. Kunszentmárton településének túlnyomó része szintén Ixáax irdatlan távolságra volt a vasútállomástól. Némileg enyhitette a korszerű gyorsközlekedés nehézségeit a Dél-Tiszazugban felépített vasút /1952-53/ Kunszentmárton-Szelevény-Csépa-Tiszasas-Tiszaug-Lakitelek vonalán, megtartva a rézkorszak óta kialakult fontos nyomvonalat. /Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy ezt a Tiszazugi Vasutat a feudálkapitalista Magyarországon minden képviselő választáson megigérték a kormánypárti jelöltek 1912 óta. Valósággá különösebb előzetes Ígérgetések nélkül 1952-53" ban lett.:/ A Tiszazug és környéke természeti földrajzi képe tökéletesen tükrözte a társadalmi-gazdaségi funkcionális tagozódást, a hűbéri, utóhűbéri és kezdeti agrárkapitalista állapotokat: 1./ Tisza: halászat, rákászat, viziközlekedés, révek, 2./ tiszai alluvium /áradásos területek/:nádvágás, legeltetés, később a kenderáztatás, majd még később e földek nagy részének feltörlése:megfordul az arány a szántóföld és a legelő között, sőt itt-ott a szőlő is lenyomul a lazább talajú alluviális részekre ; 3*/ a Szolnoki-löszhát nyugatra nyúló alföldilöszből épült félszigetein: települések, bekötő utak stb.j 4./ a Szolnoki-löszhát félszigetekkel már fel nem szabdalt nyugati sávja: fő közlekedési vonal, átmenő forgalom; 5./ e fő közlekedési vonaltól keletre jelenik meg és folytatodik Mezőtúr Mesterszállás felé az a terület, amelyen kezdetben juh-, ló- és szarvasmarhatenyésztés folyt, igy megjelennek az állattenyésztéshez kapcsolódó magános települések is/2.,517./, később pedig az árutermelő állattenyésztésről áttérnek az árutermelő földmüvelésre a földek feltörésével 4