Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964

- 19 bizonyítékai a kőkorszaktól kezdve mutathatók ki a Tiszazugban /orsó" suly, álló szövőszék huzósulyai, a kendertermelés okleveles bizonyítékai stb./, juhfélék csontjai a tószegi stb. lelőhelyeken tömegesen kerülnek elő, a számosállatok csontjai ugyancsak tömegesen Tiszaföldváron Tárgyi-néprajzi irodalmunkban sok adat szerepel a csikhal /réti esik: Mlsgurnus fossilis Günth.; vágó csik:Cobit!s taenia L./ fogásáról és nagyobb városokba való szállításáról /mocsári vizzel telt hordókban/. Állatföldrajzi müveink/48./a,21./ a Tiszazug területéről és közvetlen környékéről /pl. Alpár/is emiitik a másik inyencfalatot: a teknősbékát, amely ugyancsak keresett volt Pest-Buda stb. piacain és a piac ellátó körzete az Alföld volt/50./. Adalékszerüen, sok "aprómunkával" végigmentünk a több évezredes Kárpát-medencei forgalmi rendszer egy szerény kis darabkáján, amely kis darabka talán látta Marcus Aurelius marcona légionáriusait, Attila lovas hunjait, a honfoglaló magyarokat, magyar királyokat és trónkövetelőket, perlekedő királyi rokonokat, Budáról kiűzött özvegy királynőt, a magyar koronát, a törököket, gyülevész európai zsoldosokat, Rákóczi kurucait —- ha rövid időre is , az 1848-49~es szabadságharc legendás honvédéit és tábornokait, magát Kossuthot is, a Tanácsköztársaság hadseregének előőrseit, Malinovszkij marsall győzelmes csapatait és nyomukban az elmúlt másfél évtized rohamos fejlődését. - - - A mindinkább terjedő római latifundiumok, a táguló római világbirodalom mind több rabszolgát kivántak. A rabszolgakereskedők az Észak-Balkán után a Kárpátmedencét is felkeresték. Nem véletlen, hogy a római császárok barbacár népekkel kötött szerződéseikben kiemelten visszakövetelik a szökevényeket/5 •/• Székből rabszolgák lettek. A Via commercialis sáros utjain nemcsak délceg lovasok ügettek, hanem rabláncra fűzött, éhségtől és szomjúságtól tántorgó rabszolgák is vánszorogtak. Pár éve a Via commercialis általam feltételezett és bizonyítani kivánt nyomvonalán ("P-Tiszaföldvár és Homok között egy csontvázat leltek kézcsontjain bilinccsel Sajnos, széthányták a csontokat, vastöredék maradt meg a bilincsből. Nem tudjuk: ókori rabszolga volt-e, török rabságba hurcolt magyar, vagy zsandároktól lelőtt, menekülni akaró szegénylegény a XIX. századból. De ! A bilincs rámutat a népek évezredes utjának szomorú jelentőségére is a mult zivataros időszakaiból. Ha még odaképzeljük az okleveles adatok alapján a bocskoros, vászoninges, lógóbajuszu jobbágyokat, amint állataikat hajszolják a latyakos kátyúkon keresztüli inuk szakadtáig a földesúri vagy királyi terhek, természetbeni jobbágyadók szállítása közben -— talán nem volt felesleges ezt az "adalékot" összeállítani, hogy a Via commercialis névtelen utasainak és tántorgó, a magyaráág részére legtöbbnyire örökre elveszett Tagjainak is emléket állitsunk évezredek "aprómunkával" összehordott adatai segítségével. - - A Via commercialis nyomvonalának kutatása, funkcionálása, történelmi, természeti és gazdasági földrajzi bizonyítékainak összehordása közben évezredek távlatában is megpróbáltuk elhelyezni a Tiszazug kicsinyke szerepét, összefüggésbe hozva a természeti ®rők által kialakított térszin adottságait a társadalmi és gazdasági fejlődés történetével. - - - E munka természetesen hiányos, hézagos. Itt Tiszaföldváron Ultima Thule a magyar művelődési forradalom frontján hosszú és keserves "aprómunka" biztosithatja pl. az adatgyűjtés sokrétűségét, teljességét. Ez a célja többek között a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Muzeumnak azí ismeretterjesztés, kiállitás-rendezés nehéz és nemegyszer kevés eredményű munkája mellett. - - -