Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964

- 12 gos csatlakozott hozzá /48.,63./.A tiszai átkelés a következőképpen történt. Dózsa György hidat veretett a Tiszán egymáshoz láncolt hor" dókból és rájuk fektetett gerendákból, deszkákból, amelyekre vastagon földet rakatott, igy az ágyukat, társzekereket is át tudták vinni biztonságosan a Tiszán /28.,202-203./. íme, a már leirt "bürhid" /"bürü"/ nagy változata nagy folyón. Dózsa György serege csupa helyi a természeti környezet adta nyersanyagot használt fel a hid" verésnél: hordók, amelyek dongáit hajlított széles vesszők tartották össze, gerendák, oszlopok, füzvesszőből csavart vastag tartó és rög" zitő kötelek, rőzse, nád, föld. A tiszai erdőkben akkor még rengeteg tölgyfa is volt, a XVII.-XVHI. században a szolnoki hid építésénél Is részben ezt használták fel /7.,17. és 20./. 1537-ben Zápolyai János Mesterszállásról /királyi falu volt/ Tiszavártónyba érkezett Czibak Imre váradi püspök társaságában. Tiszavarsányba várta a Törökországból megérkező G-ritti Lajost és országos ügyeket tárgyaltak meg /48.,223./. 10./ 1541. szeptemberében Buda augusztus 29"én csellel való elfoglalása után Zápolyai János király özvegye: Izabella királyné főurak népes kíséretében, a magyar koronát is magával hozva, Budáról jőve Tiszavarsány nevü városnál átkelt a Tiszán. Tiszavarsányban időzött egy hétig, majd a pestisjárvány miatt az eddig ökrökkel, most lovakkal vontatott szekereken továbbmentek Gyaluba, ahol akkor ± templom is volt, tehát település volt. A pestis Innen is továbbüzi őket a Körös folyó révén át Kunszentmártonba/48.,263-266./. Budától TIszavarsányig egy-egy szekeret 5 ökör húzott, ott átcserélték lovakra az ökröket. A királyhő és kisérete 10 szekéren utazott. - - - Kunszentmártonban 1541"ben a templom a mai Szentháromság kápolna helyén volt /47.,I.kötet 205./, igy Kunszentmárton XVI. századi településére nézve is tudunk valami támpontot szerezni. 11./ 1569. őszén az egri vitézek áttörve a hódoltsági határ török védővonalát "megütötték" a tiszavarsányi országos vásárt /"sokadalmat"/, elvitték a kirakott árukat, lovakat és 21 törököt panaszolja levelében Musztafa basa Miksa királynak /51.,115./. 12./ Egy 1571 ""ben összeállított török defter szerint /l7.,6l. és a mellékelt térkép/ "Tiszavarsán" város jellegű település 100 összeirt házzal és templommal. 13./ Ortelius Ábrahám 1575-ben készült térképén /33»/ eléggé hü ábrázolásban szerepel "Varkon" és "Varsón" /nem Varsan !/ a Tisza két partján mint város, egymással szemben. 14./ Az egri vitézek máskor is lejártak lovat elkötni a hódoltsági területre. 1576.december 11-éről van tudomásunk arrsól, hogy az egri vitézek Szolnoktól délre "füvelő lovakat" kötöttek el. Ez a Szolnoktól délre fekvő terület pedig Szanda —- Rákóczifalva Varsány vonala és területe /51.,117*/« A XVII. század folyamán a török elleni felszabadító háború és a kezdeti kuruc harcok idején Tiszavarsány mint falu vagy város végleg elpusztul. Bár egy adat szerint /3.,l./a mezőtúri gimnázium a mezőtúri lakosokkal együtt 1692-99 között Várkonyba és Tószegre menekül a háborús pusztitások elől. - - - A XVIII. századi térképeken már puszta. Igy pl. a Sándorfy József-féle térképen 1773 körül " "Alsó Varsány praedium" /46.,24-25.old. közötti térkép/. Az 1784~ben készült "Josefinische Aufnahme"-n szintén "Varsány Puszta" a neve/22./. A XIX. század közepén Fényes Elek már csak épület- és templomromokról tudósít bennünket /10.,IV.kötet 274./. Viszont a XVIII. századi Sándorfy"féle térképen jelenik meg tudomásom szerint először /a Tiszazugi Földrajzi Muzeum szük* adattárában/ a Via commercialis elnevezés/46.,24-25.old. közötti térkép/