Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (1851) / 0046-1964
- 4 sekkel és birkanyájakkal. Birja az Almásy nemzetség osztatlanul. Hepcze és dohány itt is sok termesztetik; csak burgonya, az sehogy sem akar itt diszleni. Pász+or, csősz s cselédek s felügyelők és haszonbérlők népessége 896 lélek. Legújabban a csslád tagjai közt felosztatott. II, 199±.old. Kerekegyháza ; puszta, Békés vármegyében. Földesurak a Harukkern örökösök, s rajta a lakosok tanyáéi vannak. 11.202.old. Kocs : puszta, Külső-Szolnok vármegyében, Csépához 4/4 /:?:/ óra. 83 kath. lak. Földesurak többen. II. 231.old. hoesér ; puszta, a Jász-Kun megyében, N»-Kőrös, Törtei, Sz.-Király szomszédságában. Minthogy nagyobb rész* homokos, marhalegelésre használja Jász-Apáti városa, s kis részben kaszállásra. TTan két fiatal erdeje is. Itt láthatd egy puszta templom, és egy PÁLFFYHAIMA nevü domb, hosszú árkolásokkal, honnan a lakosok itt régente ütközetet gyani+anak. II.231.old. Is agy -Kondoro s :puszta. Békés vármegyében, a szarvasi határhoz tartozik. II. 245.old. Kis-Kondoros : puszta, Békés vármegyében, Sndrodhöz tartozik. II. 245.old. Koromsáp : puszta, Külső-Szolnok vármegyében, ftagy-Rév mellett. II.249.old. Kürth : magyar falu, Külső-Szolnok vármegyében, Szolnokhoz délre 4 1/2 mértföldnyire, a Tisza bal partján, kik többnyire reformátusok, anyatemplommal. Határa 10,260 hold, mellyből 3140 h. szántó, 1560 h. száraz kaszálló, 1400 h. vizjárta rét, 3000 h. közlegelő, 850 h. szőlő, 310 h. erdő. Úrbéri szántóföld 900 h., száraz kaszálló 360 h., a legelő közös. Eientul mind majorsági, kivévén a szőlőkből 820 holdat. Földe részint homokos, részint szikes és fekete agyagos, s minden gabonanemet jól meg»t«rea. Szép szarvasmarhát, s az uraság egyúttal sok birkát tenyészt. Birják Luby Imre és gr. Tige Lajos. IÍ.2 84.old. üáine : puszta, Csongrád vármegyében, Csongrádhoz tartozik. III .65.old. Marfő : puszta, Heves vármegyében. Ld. Tisza-Földvár. III. 67.old. Márialaka : pusz+a, szabad Jász és Kun kerületekben, Kisújszállás birja. III.68.old. /jVajjon nem "Mariháza" ???:/ Mesterszállás : puszta, szabad Jász és Kun kerületekben. Kun-Szent-Már+onhoz tartozik. III.83.old. Öcsöd : magyar falu, Békés vármegyében, Heves vármegyéhez közel, a hármas Körös összefolyásánál, M. Túrhoz 3 mértföldnyire: 7 kath., 4500 ref., 30 evang., 4 óhitű lak. Nevezetesebb épületei a reform, tornyos . szentegyház, parochialis, oskola, helység és notarialis házak. Határa 25,181 1/8 holdat foglal el, s ebből 14,331 hold. 1100 négyszögöllel, 10, 850 1/8 h. 1200 négyszögöliel van számitva. Egész telek 164 7/8 találtatik. Legelője 12000 holdnál többre terjed, de ennek 2/3 része részint szikes, részint áradásoktól szenved. Szőlőskertjei gyenge bort teremnek. Fekete agyagos, homokkal kevert szántóföldjei egyszeri szántás után is gazdagon termik a tiszta búzát, melly a megyében legszebbnek tartatik. Szarvasmarháik, lovaik szépek} két nyiretü birkát 6000 darabnál többet tartanak. Lud, kacsa, s más apró Jószágok tartásából sok pénfat bevesznek. Hetivásárokat helyben tart. Erdeje nincs, de a töltések mellett, s a Körös lapályain fűzfát bőséggel láthatni. A Körösben pontyra, csukára, keszegre gazdag halásza+ esik. Földesura a gr. Stockhammer nemzetség de 1/2 a Podmanitzkiyak birják. III.177.old. Palladics : népes puszta, Pest-Solt vármegyében, a misza mellett, Szolnoktól délre: 450 kath. lak. Földesurad az abonyi közbir+okosok.- Határa hires jóságú szántóföldekből és rétekből áll, s lehet min+egy 3000 holdi III. 188.old.