Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (1851) / 0046-1964
- 1 Alcs i: puszta Külso-Szolnok váBmegyében. Szolnokhoz tartozik, földesura a kamara. I. 19.old. Alpár : magyar falu Pest vármegyében, a Tisza jobb partján. Kecskeméthez 2 mérföldre. 1600 rom. kath. lakossal, paróchiával és temjjsommal, postahivatallal Kecskemét és Csongrád között, vendégfogadóval. Határa homokos, némely részét a "Isza is rongálja. Legeleje tágas, ezen sok szarvasmarhát nevel. Bora, nádja, hala bőséggel van. Birtokos a váci püspök. I. 23. old. Kis-Alpár : puszta Pest vármegyében a Tisza mentiben, Alpár falu mziiztá felett, homokos határral. Kecskemét város birja zálogban. 1.23.old. Báboczka : puszta Békés vármegyében. 4000 hold fe&ete agyag igen termékeny határral Öcsöd mellett. Birja Birja Nagy -Kőrös város. 1.64. old. 3ög, Ó-Bög és Hj-Bög ; puszták Pest-Solt vármegyében. A miszára fekszenek C- és Uj-Kécske, és a Heves megyei Jenő puszta közt, 2000 hold határral. Az abonyi uradalomhoz tartoznak. I. 164. old. Böhönye : puszta Szolnok vármegyében, Földvárhoz tartozik, s a Báró Podmaniczkyak birják. I. 164. old. Csabacsüd : puszta Békés vármegyében, Szarvashoz közel. Szent-Andráshoz tartozik s a Paksi-örökösök birják. Szántóföldei nagy része vizjárásnak van kitéve. I. 194. old. Kis- és Nagy-Csákó : pusz+ék Békés vármegyében, a szarvasi határhoz tartoznak. I. 196. old. Caéfa : puszta Külső-Szolnok vármegyében, Török-Szentnüiklóshoz tartozik, s a Gróf Almásy család birja. I. 205. old. Csej t ; puszta Mékós vármegyében, a szarvasi határhoz tartozik. I* 206.old. Csépa: magyar falu Külső-Szolnok vármegyében, véghelyen Csongrád vármegyével határos, Szolnoktól délre 6 mérföldnyire, a Tiszától 400 öl távolságra, utolsó postája Alpár. Népessége 2250 lélek, kik közt 2048 r.kath., 116 ev., 4 ref., 2 óhitű, 80 zsidó. Kath. anyatemplom. Határa /1600 négyszögölével/ 4955 hold, mellyből 1205 h. szántó, 1000 h. kaszálló, 340 h. szőlőskert, 2410 hold legelő. Földe legnagyobb részben aczélos fekete, kevesebb szik és homok; igen jól megtermi a "'iszta búzát, rézsot, árpát, zabot, kölest, leginkább pedig a kukoriczát. Marhatenyész+ését az árvizek nagyon gátolják. Határában több tavak: Nagytó, Kerektó, Csipsán, Fertő, és több mocsárok találtatnak. A Tisza mellett pedig van egy pitlis malom, mellye* barmok húznak. A helységet birják Móricz József után "zutz László öt ágra oszlott maradékai, s itt urbériség nincs. I. 211.old. Csongrád : magyar mezőváros Csongrád vármegyében, a misza jobb partján, Pesthez 10 postaállásnyira, s 14 magyar mérföldnyire. 12,413 kath., 4 n.e. óhitű, 26 zsidő lakos. U+czái tágosak, és elég tisztán tartatnak; temploma nagy és szép;a város szélén derék vendégfogadója van. Postahivatal és váltás Szentes és Alpár közt. A várossal általellenben a hármas Körös ömlik a Tiszába. - Etelének atyja Und vezér parancsolatjából a meghóditot.t tótság által épitett régi erős földvárnak maradványai még mostan is a Tisza partján szemlélhetők. Határa messze ki + erjedt, de nagyobb részt homokos, s azért nem vetélkedhetik térmékerjységre a tiszántúli földekkel: egyébiránt sok és szép szarvasmarhát tenyésztenek a lakosok. Szőlőskertjei meglehetős bort teremnek. A földesuraság által ültetett amerikai nyárfák szépen diszlenek, s ez által sok haszinvehetetlen homok hasznos térré változ +attatot+. Határában széksó sepertetik. Egész telket 400 számlál. Földesúr Gróf Károlyi István; de a város magát 1846-ban 1, 000, 000 pengő forintért megváltotta. I. 225. old. Csorba : puszta, szabad Jász és Kun kerületekben, 1/4 Kisújszállás, l/4 "urkeve, 2/4-ét Kun-Szent-Márton birják. I. 226. old.
