Gróf Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon (1852-56) (1856) / 0043-1963
Gróf T»leki József : Hunyadiak kera Magyarerszágen, I. kötet. Pesten, Emich és Sisenf els Kényvnyemdáj a, M.DCCC.LII. /1852./, l.-523.eld. 385>eldale n az 1./ lábj egyzetben Hunyadi Jáaes Szelnek vármegye vejvedá-ja is 1444-ben. 460,>461.eIdale n a 4./ lábjegyzetben a "tiszai alföld"-rgl van szó, amelynek 1444-45-ben már Hunyadi Jánes az ura. 469. eldale n a Heves vármegyei "Nána" váráról van szó, amely Kempelti Jánesé. Vajjen ez a "Nána" a Kiskörétől északre fekvő mai ^iszanánával azenes ? Ezt a várat több má» várral együtt nem kell lerembelni, de ügyelni kell gazdáikra: nehegy rabeljanak. /1444-45./ Gróf Teleki József : Hunyadiak ker» Magyarerszágen, II. kötet, Pesten, Emieh Gusztáv Keny vnyemdáj a, M.DCCC.LII ./1852 ./, l.-569.eldal. 74.eldale n 1448-ban Hunyadi Jánes "tiszai táber"-xáról van szó közelebbi kelymegkatárezás nélkül, A többkötetes műben tökk kelyen is szerepel a "tiszai táber" megnevezés, de pentes kelymegkatárezás sehelse®. Csak felvetődik, kegy nem Tiszavárkeny körül kell-e ezt a tiszai tábert keresni, ka nem is mindig, ^szavárkeny fentes átkelő kely veit, tökk fentes történelmi esemény szinhelye. Az idézett eldal szerint ide gyűjtötte távelakki seregeit. 1448. augusztusában veit ez a gyülekezés, aug. 26-án már Karánsebesen van, szeptember elején* viszent a Duna melletti Kövi-ben /latinul: Lapideum/. 140.eldale n 1450. április 1-én Turen /Tkur/ van Hunyadi Jánes, április 16-án pedig már Csanádén. Vajén a """kur" kelység nem Mezőtúr ? Ha igen, akker valószinüleg Tiszavárkenynál kelt át a Tiszán. 154.eldale n Hunyadi Jánes 1450-ben több más váres mellett kéri "Tur"-t is, ami a felsereit többi váressal együtt György ráe fejedelem birteka veit. 156.eldale n 1450-ben Hunyadi Jánes Püspöki-be megy, kegy az ett már készen állé seregével György rác fejedelem ellen menjen. Itt eklevelet is ad ki Hunyadi Jánés, aa eklevél a települést igy» emliti: "in Opide Pispeky". Azenes lenne a mai Tiszapüspöki faluval ??? 175.-176.eldale n az 1./ és 2./ lábjegyzetben szó van Tisza-Varsányról f Külső-Szelnek vármegyében. Semmi lényeges nincsenx róla, Pessler történetiré cseréli essze Világesvárat és Tisza-Varsányt. Világesvár Zaráná vármegyében veit, gróf ffeleki József szerint Fessler kelytelenül járt el. Érdekes csak Tisza-Varsány nevének az emlitése. Ugyanezen eldal*n, de átnyúlik a 176. eldalra, a 2./ iágkáj lábjegyzetben •^urról is*x szó van. T.i. 1451-ben béke jött létre Hunyadi Jánes és György ráe fejedelem között. A békelevélben nincsen szó Túrról, helett azt előbb maga Hunyadi Jánes kérte. Engel történetiró mendja, illetve irja, hegy több más helységgel együtt Tur is a hadiköltségek megtéritése fejében maradtak Hunyadi kezén, de erről a békelevél nem szól. 285.eldale n szó van "Varsán" helységről, de teljesen bizenytalan, hegy ez azenes-e a Martfűtől és^sre veit Tisza-Varsány-nyal. Az idézett eldal szerint Duáintulen veit. Valóban van ett is Varsány, Varsán. Gróf Teleki József : Hunyadiak kora Magyarerszágen, III. kötet, Pesten, Emich Gusztáv Könyvnyemdája, M.DCCC.LIII. /1853./, 1.-549.eldal 166.eldale n Mátyás király Szilágyi Mihályt a **isza mellé rendeli barátságes kibékülés reményében. T.i. a világesvári őrizetből titekban kiengedték jó emberei Szilágyi Mihályt. A Tisza mellett a király /Mátyás/ Nagy-Várkényben, Szilágyi Mihály Tisza-Varsányens saállt meg, a nsza partján jöttek össze személyesen, kibékültek, Szilágyi Mihály a török ellen küldendő sereg vezére, Erdély kermányzója, macsói bén és az alsó részek főkapitánya lett. 1459-ben.
