Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963

• 4 « kanyargós folyásaiktól Tették neveiket" /38./, de e szószár*aztatá* tökéletesen hely telen, mert a Körös név nem egyéb, mint a görög Krisos, illetőleg a latinizált Cryaius •agyar átidemitása, vecabulum qued ab auru petitum est, mint azt Oláh Miklós /39./, Benfini /40./ és "aurinus magyarázzák /41./. Ami pedig a Körösök kulturális jelentőségét illeti, ezt igen számos emlék és lelet bizonyitja, neTezetesen a szarvasi /42./, szentandrési /43./, gyemai /44,/

f öcsödi /45./, szeghalmi /46./ silex- és ekszidiánleletek Békésben; a béli /47./, nagyváradi /48./, élesdi /49./ kova- és öglessilánkek Biharban; a szelevényi gazdag kőkori leletek Jász-Nagykun Szolnokban /50./; * feketetői /Prilegvár/ /51./, a Tündérvár nevü /52./» a nagyrévi /53./, pesterei /54./, puszta-ujlaki /55./, * telegdi /56./, « a vársenkelyesi /57./ pegányvárak Biharban, a szelevényi pogányvár Jász-Nagykun Szolnokban /5b./; az istTánháza-pusztai tumulusek Pest-Pilis-Seltban /59./, a kunszentmártoni %lekheleia Jász-Nagykun Szelnekban /60./, a székudvari tumulusek Aradban /61./, a békési /62./, gyulai /63./, pósteleki /64./ airhalmek Békésben; a gyulai /65./, nagyváradi /66./, szelevényi ősi temetik /67./, a debeki kikéri leletek és pogányvár /68./, a szeghalmi brenzek /69./, a Kevácshalmen és a szentandrási partén talált őskori tárÍyak /70./, a nagyváradi népvándorláskor! lelet /71./, a Nagyvárad közelében fekvő si nevü puszta őskerkól szárászé lelettárgyai /72./, a mezőtúri Őskori telepek kőtábláival, ékeivel, szarvasagancsaival, csenttttivel a primitiv diazitéaü cserepeivel /73•/, a fugyi-vásárhelyi brenzkeri öntőainták /74./, a berzafalui római ezüstéremlelet /75./; merraa szerint a Sebes-Körös Dáciának természetes limese veit, ami egészen uj vélemény /76./. /l./ Az I. század máaedik felében, és a II. ssázad két első évtizedében élt Tacitus /Annales II. 63./ a Cusus folyót. ealit.i és Jerdán /Origines Slaverum III. 183./, meg Schafarik szerint ez a Körösről értendő /Slavisch. Alt.erth. 1.50./,de erre helyesen jegyzé meg Geess, hegy a Cusus a Körösről nem értheti, mivel '''ibérius idejében a rómaiaknak semmi elademányezni való területük nem veit a Mares és Körös közti vidéken. /Studien s. Geegr. u. Gesch. d. trajan. Paciens p. 12./.- - - /2./ Hist. XVII. 13. - - - /3./ Lásd Geess: Studien s. öeegr. u. Üesch. d. trajan. Daciens 30*1.- • > -— /4./ Oe Gether. erigine et rebus gestis Cap. XXII. Migne párizsi kiadásában. Patrelegiae Cursus Cemplstus "em. UIX. p. 1267. - - - /5./ L. Hunfalvy:Ethnegraphie 55. 68. 11. Ugyanő: A magy. felyó- is helynevek i.m. IV.589. Geess i.m. 23.30.11. - - - /6./ I.M. cap. XXII. ii. hh. - - - /?•/ Hunfalvy i.m. 68. Geess i.m. 23.30. 11. - - /8./ I.m. cap. XXII. ii. hh. - - - /9./ Hunfalvy i.m. 68* Geess i.m. 22. 23. 30. 11 /Spruner a Zsil-lel azenesitja:tfist. Atlas. Ung. Nr, 1./.- - -/10./ Ravennatia Anenymi Cesmegraphia IV. 14. Parthey és Pinder kiadásában 204* 1. Schafarik, összetévesztve a ravennai Névtelennek és Guidenak személyeit, azt állit ja, hegy ez utóbbi iró, ki a rabennai Névtelennél ifjabb keru, Gresia néven emlitené a Köröst, /Slavische Alterthümer I. 507./. ^e ez az állitás nem áll, mert Guide Geegraphica-jában a Dunán kivül semmiféle hazai folyóvizet n«m emlit. Guide munkáját illetőleg lásd iíemmsent /Berichte d. süchsisoh. Gesellsch. d. Wissenacha. 1851. III. 109-113. és 116. 11 / Teufelt. /Gesch.d. röm. Literatur III. kiadás, 1875. 1182-1184. 11 /, főleg pedig Parthey és Pinder Praefatie-ját a ravennai Névtelennek és Guidenak kiadásában. /Berlin, 1860. X.-iíIII. 11 /.- - - /ll./ De Adm. Imper. XL. fej. Szabónál: Magy. Akad. Értesitő I* 140. Pejérnél: Ced. Dipl. VIí. IV,26. Hunfalvynál: Itfanegraphie 141. 1 - - -/12./ Hist. hung. de sept. ducibus xtx cc. XI. XXII. XXVIII* XXXII. L. - - -/13./ Carmen Miserabile cap. XXXIV. - - - /14./ Vita S. Gerardi c. X. Batthymán kiadásában Scripta et Aota p. 319. Endlicher kiad. Men. Arp. p. 215. Szabó K. magyar kiad, Emlékiratek a kereszténység első század. 63. 1 - - - /15./ Fejér I, 437. Knauz : Uen. I, 59.- - -/16./ Fejér II, 78.- - - /17./ Fejér VII. V, 149. Haz.Okmtir VII,2. Századunk 1839. évi 2 4. szám 31. lapon. - - - /18./ Fejér II, 374. Knauz: Men. 1,160. - - - /19./ Kegest* rum de Varad. Endlichernél: Men. Arp. p. 677„§. 140.- - - /20./ Fejér VII. V, 209, - - /21./ Fejér III, I, 157, 475, Katona V, 180, - - - /22,/ ffen«*l I, 272, - - - /23./ Wenzel VI,505. Haz. Okm. I, 13. - - - /24./ Wenzel VI, 540. - - - /25./ FejérIV. 1,65. Kubinyi :Magy. tört. Emi. J, 14.- - - /26./ Wenzel VII, 284. - - - /27./ Wenzel VII, 475, 476, - - - /28./ Fejér IV, III, 41.- - -/29./ Fejér V, II, 227,- - - /30./ Fejér V.II, 514.Endiicher: Men. Arp. 561. Pray:Dissort, in Annál, Vet. p. 11V, Katena: ttiat. Crit, IY, 796, Kevachich: Suppl, Vest, Cem. I, 36. Horváth Péter: De initiis et majerib, Jazyg, et Cumaner. p. 73, - - - /31./ Wenzel IX, 361, - - - /32./ Wenzel XII, 422. Zichy-Cedax I, 55. - - - /?3./ Wenzel IX .383. - - - /34./ Wenzel IX, 401, - - - /35./ Wenzel X, 151.- - - /36./ Fejér VI. II, el.- - - /37./ Wenzel X, 332— - - /38,/