Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963

- 14 73. oldalon: Olpha+oua

. piscina, hales. Eyliti IY. BéLriak az egri egyház javait ás jegeit megerősítő 1261. évi ekirate. " /l./ Jász-Nagy-Iun-Szelnek megyéken, a ^isza vidékén, az egri egyház egykori birtoka, Jerney szerint Al-fa-t.ave-nak ejtendő /2./. /I./ Fej ér: Ced. Dipl. IV, III, 39.- - - /2./ Magy. Nyelvk. 3. lap. Par

ises. Ld. Dissa. Hunfalvynál :Etber)grephle 5$. lap, iisxiaftx Parisu

s. Ld. I)i3sa. Hunfalvynál:Btfcnegraphi* 50. lap, Geess:Studien 11. lap. Parisgoaz /görög betűkkel: Parises. Ld. Dissa. Strabo: Geejrraphia VII, 5. Partbiscu

s. Ld, Dissa. Ammianus Marcellinus: Historiar. Libri XVII. 3. Jausznál: tíist. geogr, Schuk-Atlas I, Nr. 9, Sprunernél:Híst. Atlas Ung. Nr . I. Parthíssus

. Ld. Dissa. Hunfalvynál: Sthnegraphie 54. 57. lapok. Pathissos

. Ld. Dissa. Plinius: Hist. Natúr. IV. 12-15. Hunfalvynál: Sthnegraphie 54. old. Prospuqui t.errao stagnum

. Ld. a j-sz-nagy-kun-szelnek megyei "Névtelen té"-nál. Wenzel IX, 153. 154-155.old-ak: Révek Műveltségtörténeti szempontból a révek több rekdbeli jelentőséggel bírnak. Mindenekelőtt, r.utatják azt, hegy fennálltuk idején a vizek még nem voltak a szabad közlekedés érdekében kellő számba?, áthidalva. De másrészt tanúskodnak magáréi a közlekedésről és annak irányáréi is s végre jelentősek vámjövedeluer.ési szempontból. A révek seka3ága ugyanis fennen hirdsti a forgalom élénkségét s egyszersmind sejteti velünk az utánok akár magánosoknak, akát t»stület.éknek, helyhatóságoknak vagy az államnak befolyt jövedelmek nagyságát.. A római időktől fegva a XIII. század végéig vizeink rév-, kiköt*-, gázló- s átkelő helyei nagy számmal mutathatók ki mind tgrténelmileg, »ind okiratilag. Nevezetesen...../:ltt felsorolja a magyarországi réveket, melyik hol található e kétkötetes műben. Ezek közül csak azt gépelem ide, amelyik sejthetően Szolnok megyében van, vagy pl. kapcsolatba hozható a Via Commercialis-sw 1 stb. :/ Vámesrév a Fehérkörösön Cheykacusdyre a körösön Mogerrow a Maroson, Rév a marosi székhelyen, Római vám- és kikötőhelyek /:a Maroson is:/, Sebes-lörösi révek Vadum arearum a Nemesen Tiszai reVek Ismeretlen vizek réveinok, átkelőhelyeinek tartja a könyvszerző többok között "Negrew"-et /:Nagyrév ?:/, Zenuki rév-et /:Szelneki rév ?:/. Egyes adatékből következtethetjük, hegy a római révészek rendes jelonségekül t»kinthotők vizeink hálózatában. Amint a hajósok, ugy alkottak a révészek is külön és önálló társulatokat, pl, a "Margai révészek" eimszó alatt, A honfoglaláson innen a révek szereplése magánjogi szempontból annyira jelentős, hegy egyszornél többször különleges diplomatikai tárgyanyaget képeztek. Éppen ez mutatja egyszersmind finaciális jelentőségüket. Vélik sokszor városaink árumegállító és árukirakedó joga is összefüggött, amint astán másrészt hazánk vám- és kereskedelmi története meg sem irható vizeink réveinok szorgos figyelembe vétele nélkül, 182, oldalo

n: Sá/gi sziget irányában lévő tiazal ré

v. Ld. Vadum queddam-nál. 194. oldalon: Sasuste

u, Zazustau. Emliti egy 1158. évi okirat s ennek egy 1228. évi átirata alapján Jerney /l./. Határhely a "iazánál. Jemey Sáses-tó-nak ejti. /I./ Magy. Nyelvkínes. 117. 1. 201. oldalon: Scilu. Sílu, Silo. Zila

, piscina, halas. Emliti I. Gézának a garammelléki azentbenedeki apátság 1075. év6 alapítólevele /l./ és II. Istvánnak ez alapítványt megerősítő 1124. Ivi okirata /2./. Jáss-Nagykun-Ssolnek mesében, a Tísza-Ujhoz tartósé Sági szigeten, amely manap is fennáll, "Scilu piscina teta insula." Jerney "Süllő"-nek ejti 89. oldalon: 90. lapon: 94. oldalon: 134. oldalon: