Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963
- 37 X. RÉSZ . A régi időben milyenek Toltak elődeink lakóházaik, házbeli bútoraik, ruházataik vagy viseleteik éleimarésük és egyéb szokásaik ? A régebbi időkben, mikor még ősapáinknak mint jobbágy és zsellér embereknek az a kis darabka főid se® vol t az S szabad tulajdonuk, a melyen lakóházuk állof, mert minden föld a határban a földes uraságé volt, elképzelheti", hogy milyen stegényes lehetett az a mai szabad tulajdononépül" házakhoz képest. Szegényes lekóháaaikót többnyire maguk pitették egymás segitségével. A felső fedélfákat és léczeket hasgetott fákból, mert még akkor nem vél* gfzfüréss, a mely gyorsan fűrészelt volna mint most, tehát a fűrészelés nehezen ment . Az épüle* t«*őze*é nád, gyékény, nagyobbrészt ká.ából volt, cserép, zsindely és más fc&yéb tetőzetfedél még akkor ismeretlen vol*. h szelemen az épület végén, kivül a földről fjlnyuló keményfa ágason állott, í*. épüle* falai vályog, vertfal és nádból leültetett, vagy réséből font és vasmagon sárral boritott falak voltak; az épület, belső részei mestergerendára a haz közepén, alatta ágassal, a mester,;erendáKa tett kis fiókgeranüáxknl, lepadlásoiva sárral , valamint a falak is kivül-belül sárral tapasztva s bemázolva fehér v&gy sárga földdel, mésszel még igen kcívesun meszeltek. De voltak lekóházak minden lepadlásolás'^élkü] is. Az épületek nagyon alacsonyra épültek, a nagyobb emberek néha fejükkel érték a belső gerendákat, de ezeknél mé^ alacsonyabbak voltak az ajtók, a melyeken ** csak lehajolva jártak ki és be, ablakaik is igen kicsik, alig egy lábnyi magasak vol*ak. Az ajtókat maguk készitették, fakilincs és fszárakkal, s ezeket vasból meggörbitett kulcsokkal zárták be ís nyitották ki ; voltak »ég ajtók nem fűrészelt , hanem csak kiferagott deszkából, feszéggel összeszegezve. Házbeli bútoraikból! az asztalaikat nagyobbrészt kecskelábra maguk r csinálták ; voltak némelyeknek a felső vidéki tótok által nyárfából minden festés nélkül készített s ide s«állitott«*zt Piaik is, az asztal körüli ülések pedig, a hol ma az utódoknál több helyen czifra kanapék és ruganyos diványok vannak, vályogból rakott ét sárral betapasztott, fehér vegy sárga földdel bemásol*, s fejszével faragot* deszkával fedett üléseik voltak; néha karszéket is csináltak maguknak. * gerenda alatt, a falon felakasztva egy kis tükör, az alatt ez ősnyáink kicsi tulipános ládája a földön elhei-y lyezve, a hás falába bevágva a téka vrgy az úgynevezett vaklyuk, az ablakok felett i o v£ earokba a falon fafogasor. voltrk felaggatva a csifrp kancsók a csifra r ássu crsréjtányérok. A ház közepén, a mestergerengát tartó ágason állott 0z olajos üveg- vrgy cserépmécs, A házban levő nyossolyák mag gas lábaikkal éa tornyaikkal majd a padlásig fulértek, a melyre kis* székre felhágva fei;üdtek fel . F.senkivül volt minden háznál as ajtó meget.t. az u ynevezett. vac-íok is, a melyre lorakták az akkori időben hordott felső rui*ui*f»t, a szűrt , bundát , ködmönt. Minden háznál volt, még ahol pipás eraben nem volt is, az úgynevezett tüzszerszám, a mely az erszényből , az abban elhelyezett tapló és kovából, s az erszényhez hosszasan lógva kötött csiholó aczélból állott. K helyen megemlítés né*k :l nem hagyható az, fciogy elődaink a mikor még a dohányt minden akadály és megadóz*atás nélkül szabadon terneszet*ék, nagyon kevesen piíáztak, mig jelenleg, a mikor drága pénzen veszik a rossz do ányt i 8| majd minden ember, főkép az ifjúság, nemcsak pipázik, de a mi még drágább, szivarozik és czigarettéák is , ez pedig a mai kor módfeletti urizálása. Volt jobbágy apáinknak a régi időkbon , semrrisnemü ára nem volt, úgyszintén zsebóra sziíufén még inkább nem létezett náluk ; az idő nappali haladását, napfényes időben, a nap árnyékát valamely helyen előzve, arról számították, éjjelenként ti* zt B időben a csillagok járáaából, de leginkább
