Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963
- 36 gyatdtt ugyan mind a két hold, de több éven át ki sebb-ne;:yobb haszonbért kell fiz (tniök, körülbelül 400 frtot é ve n ké n t- . Kzek sok része ugy segített magán, hogy az egyik holdját eladxta , R másikát magának tartotta meg. Voltak még olyanok is , kiktől egészen elvét.etttt a két hold, melyet öt éven át bizonyára nem munkáljak kellőleg. Ugyancsak a Bögi szőlő másik , északkeleti oldalán lí>96-ban a nevezett Szapáry Frigyes urtál örök áron megvert 24 holdon szintén szőlő let* ültetve jé éb szép eredménnyel, a hol nekem és családomnak is három hold beültetett szőlőnk van. A vételára 1200 négyszögöles holdnak 16o frt, a melyet 12 éven át ötös kamattal kell a gráf urnák megfizetni., ftJ 5 elásusité ügynök pedig minden holdtél 90 frtot kapott, iíegje,:yzendő, hogy a geéf ur ezen 24 holddal egyidejűi g eladott örökáron a »uszta-bö i birtokából ezer holdat., a melyből a na>iyréviek ál*nl megvett 24 hold alakfclmas helyen lett kiválasztva. A régebbi időkben, á Bögi szőlők alakításakor, a "iszán két oldalról való átkelésre, valamint a i art.on vald kiállásra az uraság részéről engedély adatott, de minden vám szedus ós, a ""iézán valé kötél átkötése nélkül a szőlőbe való átjáráson kivül. Idegenek át.s2állitása »*tyDrm«B*tii®»xvoití szorosan tllt V r. volt. Az átkelés hosszabb ideig crak evezőkkel hajtva törk ténk , a vámot is csak idegenektől és titokban szedték. Ma már szabadalom van adva a kötél átkötésére és a vám szedésére. A kompon valé átkelés ment haszonbérbe van adva az idegenektől valé vámszedésse és a bögi szőlős gazdák ingyen átszállításával, a melyért a gazdák a révésznek vagy a k bérlőnek gabonában évi révészbórt fizetnek. kg árvizek klSntése időjén, ugy a múltban mint mozt, az úgynevezett menyéra-parton lévő kikötő hely és az átellenes bögi szőlő keleti Barkán K*8 kikötg haly között közlekedik az evezővel hajtott komp és két dereglyehajó, a gyalogmunkásokat át- és visszaszállítva az igen bajoss átkelésnél. Az lbfi5~iki nagy árvíz idején, a midőn a Tiszán valé átkelés "iszaFüredtől Tzegedig nem volt lehetséges, csak épen nálunk ezen a helyen. IX .RÉSZ . ^ilyen volt apáink jószág- ós baromtartása élelmeséie a nyári és téli időszakokban. A régi időkbwn a volt földes uraságok és volt úrbéresek által közösen használt közöa legelőn kivétel nélkül mindenki tarthatott jószágot* mindaddig, mig loö4-b«n úrbéri rendezés folytán a ti közösen használt közlegelő közmegegyezéssel a volt földes uraságok, a volt jobbágy ós zsellérek között végkép felosztatott. A felosztott terület 1841 holdból állott, a melyen az úrbéresek az uraságokt.ól külön, mónesben t nrtot*ak lovakat, a melyeket csikósok őriztek, úgyszintén tartottak marhákat gulyákbm, melyeket gulyások őriztek, a hozzá való tirtá* bikát és csődört a helység t Rrt 0tta. "arfctt.a,. továbbá juh- és birkanyáj«t, sertés vagy dlsznófalkákát juhászok és kanászok pász*ori odása v-gy őrizete alatt . Nyári időben és némely része egész beszorulásig éjjel -nappal kint volt, c«»ak a fejős tehenek, fias disznók és a kisebb malaczok jártak hasa a faluba éjjelre, úgyszintén a fias birkák is, a midőn a bárányok t/Hük el lettek válpsztva, azokat is a fejő juhász mintegy negyed éven át naponta háromszor, később kétszer, végre már csak egyszer megfejts végett a tulajdonosok házához haza hajtőt'a, fejés után f> pedig éjjylre kihajtották ismét a legelőre. K birkák fejését az arra készitett , úgynevezett esztrengáben teljesítették a fejő juhászok, ez ilyen fejésl.ez szükséges volt e-ry fcajtó is, a ki a juh szhoz egyenként odahajtotta a bir ák*t, a hol a juh/sz ülve fej t e meg őket. paeken kivül tartottak méj elődeink a közös legelőkön ludat és libát is, a melyet mindenki külön-
