Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963
- 2ö 10 -szer. Az Urbáriális vadászatra a szorgos idolog időben, a kik kirendel tettek, s ki nem menjek megbüntetődtek, a kik pedig maguk nem mehetv n ítyarmekeike* küldöt^ék Szolgálatjuk be nem vevődö't. 11-s aer. Nemes Naijy Jíihály szántani vattgtvón estve, reggel pedig Ingenicuri Aclyunktus Urak alá kotslsnak vettetvén ,s ezen utolsót teljes sitvón, mint hogy szántani na-^ ment , Hegedűbe tétette erővel a ^ettes Uraság. 12-szar. A mester emberekkel rooot szolgalatjukon kivül 2 váltó frtot fizettetett, a "ett.es Uraság. 13-szor Jde járul az is , hogy még csak menteni sem meri magát senki, a szitoktól, ós a veréstől voló félelem miatt,. £ ii»az»r Kzek után még több több egyes*. panaszai és meg károsit isai sorolt-tnak sir, és terjeszt enek fel a vártragyére u-m. Hagy Rév helysége adó fizető lakossainak, mint "ettes iájerfi íárolyjt Ur volt Jobbágyainak ti 8zt #it ffrunk ellen való s már a %t4Tes Nem s varmegyének alázatos ti 8 Z+ ai 9t^ 0i bemutatott panaszaikra némely jegyzések, 's az uj pr-naszok összeírása. A mi az első panaszt illeti; Barcza Mihály Nagy Hévről Orosházáig több mÉnt 3 státió vitetvén Uájerfi Károly Urat részint a sebes hajtásba , részint a hosszú útba egy jó lova annyira elromlott, hogy többet sem evett , SemÁ ivott, ötöd napra megdöglött. Ugyan ezen alkalmatossággal láajor Jánosnak is egy lova a sebes ut miatt elromolván, néhány napig száradt 's megdögl tt, a lovon ölő kocsist,a Sebes menés és a hoszsza ut annyira öszsze törte, hagy nehe en lábbadozott fel. "éth Józseffel Na=ry révről Pestig csupán e*yszer pihentetet* —sebesen vitetvén magát Májerfi Károly Ur e^-en hallatlan hosszú u* miatt a jobbik lova megdöglött.-— Ugyan ekkor ör. "akács Jánosnak e *y jó lova ujy elnyo-orodott, hogy sok kárával tudta eladni : béressé pedig a ló háton annyira össze törődött, hogy nehezen heverhette xi , ör. Ambrus János fia Jtfter a vekerdi csárdáig vivén ^ajeríi Aároly Urat, mivel mindég sebesen nem nyargalt, a "ísttelt Uraság töltött juskáját ráfogta, azután vélle keményen oldalba taszította, hogy mindjárt, agyon lövi ha nem rvargaltetjp lovait. Az ifjú agy részről a lovakkáSzé való taszítástól más részről az agyon lövéstől rettegvén, annyira hajtotta lovait, hogy e y lova a sebes hajtásba '»rx 's erőltetésbe miatt elvetélt , és megvakult. ör. ítf'lősi iihély Májarfi Károly Urat a .Nagy körösi Innen eső határtól Nyíregyházáig vivén, mivel, a lovak a rossz ut miatt mindég nem nyargalhattak, a tisztelt ür fiával elvétetvén az ostort a kocsistól kíméletlenül üttttte és szurkáltatt.a a lovakat, *s annyira kifárasztotta , hogy •okáig hasznokat venniin^m lehetett, az ütések helyei sok Ideig megl Ifcszottak, 's ámbár egy nappal előre küldetvo lóvén, a lovak harmag napra jöttek vissza, még is azon egy szekeres napszámmal melyen fát hordatott a Csárdához, egy ós fél gyalog napszámba vette az "".Uraság. Vargah Pál Májé-fi Károly Urat a vakerdl Csárdától hová előre küldSiött az uj vá-osi Csárdáig oly sebesen kéntelenlttetett vinni, hogy midkor oda ért egy lova mindjárt elvetélt, másik megsántult, ós csak a harmadik estve jöhetett haza ; még ezen terhes ós káros szolgálatja két gyalo T napba vevődött. Győső Mihály , és Satét István üájerfi károly Urat. a Vekerdi * Csárdától az uj városi Csárgáig olly sebesen kénteienittetteA vinni, hogy Setét István lovai már a fele utón kiáliottok, 's mivel a másik két olly s sebességgel- mint kívánta a tisztelt uraság nem mehetett , a kotsist a bakba ültette, és az inas által üttette 's verette a lovakat, mig az ostor
