Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963
V. RÉSZ. A nagyrévi határ terület* és állapota, milyen ás mennyi lehetett, a régi és későbbi időkben . A régebbi időkben ezen község határ-területe lehetett mintegy 4S00 hold /1200 négyszög öli vei/ , migma már a legutóbbi felmérések szerint esek 4100 hold, igy tehát <tc 400 holddal kevesebb ma, mint volt régen. Mely tetemes hiányt kétféle uton lehet kimutatni. Az egyik e jelenben is minden évben látha+ó a ^isza folyé nagymérvű folytonos partszaggatásábm Úgyannyira, hogy a mostani "tsza folyó régi medrét egészen elhagyva, ma mér a nagyrévi határ területén vájt magának a nagy partbeomlások által másik lefolyású medret. A másik hiányt pedig megtaláljuk mintegy 300 holdat a szomszédos inokai határba most már bekebelezett, úgynevezett inokai szigeten, a mely az előbbi időkbon a nagyrévi határ kiegészítő része volt. Klőször mint sálog foglaltatott el, később pedig könnyelműen időről időre ott hagyatva, elfoglalva lett, a melyet a régi Írásbeli jegyze'ek és az apáinktól á»va*t szájhagyományok világosan igazolnak a következőképen : A régebbi időkben, miko- még a Harangiak volta* a földes urak e helységben, a szomssédos inokai grófnak hat darab csikója legeléskőzban átment a nngyrévi határba a Harangiak birtokára és hihető, hogy valamely váltságdíjért adták volna ki az ott behajtott vagy megfogot* csikókat , az is hihető, hogy azontúl is valamely ellen 4éteskedásek is lehettek a szomszédos uraságok között, ugy hogy egyik sem engodet.t , 6 másik nem fizetett, s igy a tilosban megfogott csikók kiváltatlanul a Harangi aknái maradtak vngje ott elpusztultak ; igy és eká£p vette sálogbn az inoxai gróf a nevezett szigetet,a melyet könnyelműen hagytak időről-időre a Harangiak, a melyről még késífbb is , 1829-ben , Mayerfi Károly volt földes ur ált Bl véghez vitetett, a nagyrévi határ regulácziójá*ól készült földkönyvben az elfoglalt, zálogban levő darab földről ezen beirott szavakkál tétetik említés : „Az egész hrtár , az Inokai határ felől levő zálogrészeivei együtt teljesen előterj^Éíztvü egy mappában mutatt 0tik fel. * Ét igy az akkor készült térképen /mappán/ is mint nagyrévi hatarbeli föld lett. befoglalva. .Vég később ls , se-triféle határvonal nem választotta el azt a nagyrévi határtól, hanei- a földfekvésen a természet által adott agy bizony tokon jelölés nélküli vonal választotta el azt a nagyréviek használatától, a mennyiben a nevezett 8zlgetföldrész régen alsó rétnek nevezett rétföldek közepén magasan kiemelkedve fekszik; árviz ideién többnyireVtzzel volt körülvéve at ott bent marari* és la ne- folyható viaík által, helyben sok nád és gyékény termett az ármentesítés előtt ós igy ízzel körülkerített, nád és gyékinynyel benőtt, terület, a melyen nyáron átjutni csak kivételes helyen lehetett, s Ily módon az elsárolás nagy előnyére volt a nagyráviaknák jh-w t a sziget használatára és elfoglalására, ""éli időb n , mikor a vizek az emiitett nád-kerületen befagytak, az ott levő nádat levágtá*; az inokaiak az ő felőlük levő Oldalt, 8 naryrévlak szintén az ő f léjük eső résst vágák le s ilyenkor többször összevesztek, mert nem vol* bizonyos h tárvonal, míg végre 18.*2-ben az előbb csak zálogba vett, *erwL*t később egészen elfoglalt s használatba vett terület, birtoklás alapján, a l'elsó'bb hatóság áltclJtagmagáll api tett határkövek lerakásval lett elhatárolva s elvévü a nagyrévi f föld a nagyrévi határból, a melyet csupa könjiyelmilségből veszítettek J1 a régi földes uraságok. Ily módon kévésedéit meg a nagyrévi határ területe is mintegy 300 holddal, a mai időben már nagy éatékü földdel. Ennélfogva a kétféle módon történt földkevesbüléseh a mai korban kitesznek mintegy 400 holdat. Ksantul állásábrn és kezeláéséb n időről-időre sokban változott a nagyrévi határ területe.
