Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963
15 IV; KÉSZ. Kik vol*pk, mely családok és milyen számban a régi időkben ezen helységben • A sötétség régi romlott korszakában, a miukor a durva erős zak igazságtalanul fölénybe és ellentétbe t ett« maga* amaz örök igazságú isteni intézménnyel , hogy minden ember , a kik egyformán nyerték szül ekésükkel az életet ugy azzal egyformán nyertek jogot e megélhetétre is , nem pedig hogy egyik legyen ur, a másik szolga, s mig az egyiknek sok jogB és úgyszólván semmi kötelessége, a másiknak semmi Joga, de sok kötelessége ! De ezen romlottság sötét korszakát az örök igazságú is'enl intézménynyél azonossá t ette a világosságot áraszd ujjáébredés 1648-lkl korszak alkotó ereje, a melyről mpjd alább bővebben lesz emlitás téve. Lehétnek olyanok, a kik nem osztják ezen nézetet, sőt inkább rosszalhatják is, de gondolják meg azt , hogy a mit e sötétség romlott korszaka, a durva erőszak teremtett az isteni intézmény ellenében, ugy a világosságot árasztó ujjá ébredés kora az isteni intéaméniinyel azonos jogot visszaállította az emberi józan ész. Így az egyik, is , a másii. is . Kmberi munka a rossz is , a jé is. Kmber csinálja meg a bajt., ember orvosolja meg *azt ( Az előre bocsátottak szerint a régi időkben községünk akkor élt. lakosai négy kasztra voltak felosztva, ugymimt : ur és szolga , nemes és nem 4elen, a kiknek nevei alább említtetnek. A földes ur volt ezen helységben Harangi János ur, a kiről az + álltja az apáinkról ránk maradt szájhagyomány , Hogy Harangi János ur katonáskodása idején megismerkedvén Vajda László ur ka*ona barátjával, annak eladta örökáron ezen helység kétharmad részét mniden uri joggal, mely Vajda László nevével már találkozunk a helybeli egyházi iratokban 1748-ban, a melyben az mondatik róla, hogy az eklézsiának adott körmöczi aranyat ; de ő később , mfcát a szájhagyomány mondja, eladóvá tette itteni birtokát s megkínálta vele akkori nagyrév! lakosokat negyvenezer forint sl.adási árárt, de nen^ra vettók mag, s igy azután nagyobb árért eladta e^y budai lakos gazdag serfőző németnek, L'ayerfi Károly umak , a kiről azt lehet t adni, hogy nagyon rosszul és ke^yétianül bánt a jobbágyokkal, moly rossz bánásmódról alább, a 7-ik részben lesz ami bővebben emlitás téve. De ez nem is sok id" muiva eladta a birtokot Kubinyi László urnák, a ki halála után fiára Kubinyi Albertre hagyta, a kit a mai középéi e^korn lakosok is már ismertek. A Kubinyiak mintegy negyven éven át. , ugy 163o-t<íl 1670-ig tartották kezükön a nagyrévi kétharmadrész birtokot. Mind a két Kubinyi elmulásuk után Jó emléket hagytak hátra. A Kubinyiak elmúlásával a községünkben levő kétharmad urasági birtok 1873-ban kubinyi Albert által eladva, vétel utján négyfelé lett szakitva, úgymint: Jalsoviczky Dánielé, Jurenák József örököseié, Nagy f'erencz utódaié és Rózsa Imre uré. A Jalsoviczky-féle birtok a zsidóhalom körül 169 -ben biríi árverésen eladatott. Stelner farkas és társának. Az egyharmad urasági/birtokot birták még üarangi János ur után leszármazott Harangi Mihály, MaWlgi Bálint és Harangi Sámuel ur, a kinek férfi örököre nem maradván, leányá^on való leszármazás utján maradt a mai korban élő kisebb blrtokoso*ra, a kiknek elődeik, a Szödényi és rarkas famíliák a Harangiak leányait vették feleségül, úgymint ; 1949-ben várkonyl lakos vol* nemes Farkns János ur feleségül vette Harangi Bál ni t ur leányát Máriát, azwfámistté* később pedig 1778-ban Nádudvaron lakó nems Szödényi Ferencz ur feleségül vette Harangi Sámual ur leányát Márlát, azután ismét később 1779-ben szitén Nádudvaron lakó nemes Rásó György ur vett e felségül farkas
