Folláth Mihályné: Magyar-cseh kapcsolatok a Bata-cégnél és Martfűn (Marfű, 1963) / 0036-1963

Az egész középkoron át a hires "via comaertiális", fontos utunk itt vezetett keresztül Martfű-Vezseny ill. Varsány-Várkony 1rányában kettős átkelési lehetőséggel. Martfű első okleveles emlitése "Martheus" néven történik, á XV. században, amlkoris a bencés apátság tulajdona /

a dunaföldvári bencéseké!/ Tizafeftclvar-ral együtt. Csánki a Hunyadiak koráról szóló müve is e néven ir a helységről. Dózsa csapatai is Varsánymál,esetleg Martfűn is keltek át Nagytur /•Mezőtúr/irányában. 1556-ban II. Ferdinánd Földváry Istvánnak és öharavich Dömének adományozza. Dr.Győrffy Péw^n közöl egy 1571bol való deftert. A hatalmas területü defter nagyjából a Kunságot, sszxigx végig a Körösök felső folyása menténfekwő területeket, tehát Békésjsot Bihar egy részét is magában foglalja. A defterbe a 3 Tisza-menti helyság: Varsány, Martfű, Földvár iá beletartozik, s feltűnő, hogy mig Szolnok 33 házzal bif, addig Martfűn 14 adózó ház van, s a helység fal

u. A nagy töröls-^dulás kezdetén tehát Martfű még fenn tudta magát tartani, de a Szolnok váráért vivott csatá^ az 1683-84. évi török-tatár átvonulás, az 1687-88-as török elleni felszabadító harcokban az egész vidék, s Martfű is igen megszenved,íalu jellege elvész. 1701-3.között földesura, Forgách Simon adómentességet eszközöl ki lakói számára a nagy szegénység miatt. 1704»-1708. között Rabutáin labancgenerális pusztításai miatt szen ved a környék, mivel az egész vidék Rákóczinak vagy hiveinek bir toka. Rákóczi szabadságharcának bukása után az Aszódon lakó, császárhű báró Podmaniczky család birtokába jut Földvár, s a környező puszták, velük Martfű is. A környék ekkor oly néptelen, hogy Podmaniczky János telepítési szerződéssel mozditja elő a benépesedést, melynek kapcsán Martfűtől nyolcadot kér. Hosszú ideig maradt a környék a PodmaniczkjraEé f még mábs II. József idején is. A"Jozefinische AufnaEhme"-n "Martt-fü" néven szerepel a puszfci, s állattenyésztése lehetett virágzó

tmelyet Sweizerei és Gestütt feliratokkal ad vissza a térkép.Ifj. Palügyai Imre jászkun kerületekről szóló müvében /1854./ Martfűt Földvárhoz tartozó pusztának mondja, melynek birtokosai Kövér János és Vodjaner Ruflolf. E pusztán ekkor 113 család lakik, s 30 ház van. A szám szerint összeirt

?megnevezett sok jószág 'a táj változatlanul állattenyésztő jellegét, ennek fejlett voltát mutatja. S ez az állapot marad a jellemző később isjcsak a földmüvelésre szánt terület nő, s a földesurak neve változik. x