Folláth Mihályné: Magyar-cseh kapcsolatok a Bata-cégnél és Martfűn (Marfű, 1963) / 0036-1963

E a Mgm jeleraáégre kiv hok fele le töt aáni, feltárva a gyár keletkezési körülményeit, a körülötte folyt harcokat, - íbiszen a l&rtfti név aa 1940-eo '-vekben botránykő volt egyes körökben, ­mig na alföldi szegények eggrésae sa'mára munkaalkalom, aegtar­tó erő* A martftil TÍgbü QlpűgyAr jelenleg aa oroz ig legtöbbet terme* \Z clpo'-ryárn* 19i>0-.iun kerek Bs-taUia 8 billió párt gy rtott 4 4a féleaer munkása* Készítményei - indulása óta igy - els sor­ban olcsóbb, eokfóle fozorai 6b anyagú divateipák, népcipők, ­0 1950* óta - sport-, kosárlabda-, őb gyarmati cipók is, A ter­melés java réeae külföldre, nyugati államokba éppúgy, mint Af­rikába- kerül, s Budapest viszonylag ritkán találkoaik Tiaza­clpővel, /kivéve tornucipótfélesógeket, raelyeknek egyedüli gyá­ra jelenleg sTagyareroz gon a martföi/* A gyár nem a környékbeli nyersanyagra alapozta termelését, már keletkez esekor som, 8 na sem* Nem is a hajdan Debrecenből kiindult,a a török Idák alatt és után is, a múlt századig tovább­vlr :g«ott kisipari ceiz adiat«s térség saép alapjainak valami­lyen folytatása. Ka szintén nem lenne csoda arra gondolva,hogy a Szolnok megyei nugyobb* települések r 'ozben töröktol tanult virágai bőr-, ezattfán 4b cipSkisiparral rendelkeztek* Jászbe­rény, Mtőtár még 1310-ban is fenntart ja kordován éa smttfin céheit, bá* eraságeaerte tönkretette aat aa osatrák ipar* Még 1890*bon is Debrecenben volt a második legtöbb ti: r'rmühely, aa osztrák váafcözöaaég visszafejlesztő hatása ellenére IBI 74./csak Breaován volt több/* A közeli telepillések kisipari mit ja bizo­nyos alap lehetett volna a XX* saáaadi gépi cipőgyártáshoz Szol­nok m de a martfűi alap mást a Saták,a cipőipar koroná­zatlan kirádyai ncv'hea füaődik a gyár alapítása, kik aa 1950-as évektől fogva kéazitm 'nyeikkel ós telepeikkel behálózták /és be­hálózlak aa is/ a kapitalista világot Dél-A erikától lőunadáig, a Kongótól Hollandiáig* Eaért először is uag kell ismernünk a Buta-konszern történetét, amely fontos és tipikus fejezete a netmetköal kapitalizmusnak, s homrosan alakulása ut n magyar kapcsolatai is lesznek*

Next

/
Oldalképek
Tartalom