Folláth Mihályné: Magyar-cseh kapcsolatok a Bata-cégnél és Martfűn (Marfű, 1963) / 0036-1963

- 29 ­Jtekft.vafc^rőna 4.794.515 pengő volt feloszlásakor /a kezdő 200 ezer pengő szépen megnőtt/, s ez teljes összegben a martfül gyárépítés céljaira tartalékolják. A magyar-cseh tagságú CIKTA elsc elnöke báré Splényi. Ul. . 194.2. juliusában„amidőn már folyt a Szovjetunió elleni ér­telmetlen háború,a CIKTA is megérezte a nyersanyaghiányt, a drá­gulást. Ez év julius 30-i jegyzőkönyv szerint "a termelés foly­tonossága csak a forgótőke növelésével tartható fenn". Ezért e­melik az alaptőkét, 1912. szeptemberében ujabb 6 millió pengő értékű részvényt bocsátanak ki. így bővül a CIKTA tagsága is, ismét vegyesen magyar és cseh Ragokkal, kik azonban ismét a Ba­ta cég megbízható, tekintélyes alkalmazottai. Kis részvény-ér­tékük miatt iekiataályük nem változtat az eddigi lényegen, gyak­ran a CIKTA gyűléseken sem vesznek részt. így uj CIKTA tagok: Benedek Elek főkönyvelő, majd cégvezető és űr.Babineéz László. Az 1942. üzleti évben az elegáns CIKTA társulat finom papiro­su kis könyvecskében összegezte azévi üzleti tevékenységét.Ek­korra már a hajdan kéttagú társaság jelentékenyen átalakuí.É­lén az igazgatóság állott, melynek elnöke és két tagja volt. /elnök: báró Splényi, tagok: báró ürbán és Misángyi/ A társa­ság működését a felügyelő-bizottság "ellenőrizte". Tagjai: Szvetlik István főszerkesztő, Balajka Vitezslav^ és Jakabos Endre./Ismét szép arányban cseh és magyar üzletemberek./ Jel­lemző, hogy az 1942. szeptember 7-i közgyűlés az lgaj^atóság tagjainak fejenként évi ötezer pengő tiszteletdíj kiutalását szavazza meg. Az 1942-es évről az üzleti évkönjva következőképp számol be: "Vállalatunk tevékenysége két részre oszlott: cipő­gyártás és ötertfü építkezés. A gyártás 3 üzemben folyt: Érsek­újváron, Martfűn, és Vilonyán. /Vilonyán csak talpbőr-gyártás folyt.Jíessze lévén a központoktól, nem bizonyult rentábilisnak, s később felszámolták./ Az építkezések arányában helyeztük ü­zembe a martfűi cipőgyárat. Teljes áthelyez'se folyó év augusz­tus hó végéig nyert beí^ezést. 1.118.000 pár lábbelit gyártot­tunk Érsekújváron és Martfűn... Legnagyobb nehézség az anyag­beszerzés terén mutatkozott. Cipőgyári kapacitásunk 80 56-os volt, r a ^yári viszont 20 Az 1942-es év tehát mozgalmas éve volt a CIKTA-nak. Ezévben történt a hatalmas tőkeemelés, ezovben kezd­ték meg *3artfün a termelést házicipők előállításával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom