Folláth Mihályné: Magyar-cseh kapcsolatok a Bata-cégnél és Martfűn (Marfű, 1963) / 0036-1963

A batyovkik híre egyre messzebb eljutott Tamás ügyes, nagykereskedelmet kiküszöbölő kereskedése által* 1910* táján már túljutva a Monarchián a Balkán-féls. igetre, Németországba, Közel-Keletre is behatol a batyovki* 1910-ben napi 3400 pár cipő a termelés, s ennek négyötöde már a gyárban készül* Mindezt 350 isunkás termeli. Ez mutatja a kiaeákm nyolás magas fokát* A világháború Bata Tamásnak nem vért és gyászt hozott, mint a kisemberek millióinak, hanem hatalroas nyereséget* Tamás megelőzve a többi gy;lrost, rögtön a világháború kitörése után Bécsben termett, s elonyösebb, olcsóbb, rövidebb határidejü vállalással hatalmas állami megrendelésre,/50 ezer pár/ bakancsra/ tett saert. Jellemző, hogy üzeme eddig vászonclpők gyártására volt berendezve, mégis vállalta bakancsok készítését, 14% négy másik 211ni gyárral is készíttette azokat, de mivel a vállalkozó ő volt, a haszon is az övé lett. A hadirendeléaek példás teljesítéséért magas osztrák császári kitüntetést kapott a Bata cég. A háború alatt potom pénzért jutott a cég munkásokhoz* a bevonulástól vonakodó: jóformán ingyen is hajlandók voltak dolgozni. Rajtuk kivül nagy számban alkalmaztak orosz hadifoglyokat is. 1917-ben már 3900,sőt időnként 5000 munkása is volt a cégnek, s még 191oben napi 3400 pár cipőt állították elő, 1918-ban a napi 20 ezer párt is elérték* Az 1918-as 6íonarchia-ellenes függetlenségi szervezkedésekből, az uj flsehszlovák állam megalakulásáért vívott küzdelmekből a Baták nea; vették ki részük t* Bizonyára inkább Monarchiapártiak voltak, hiszen számukra a Habsburg-állam nagyobb, iparilag fejletlenebb tartományaival jó vadászterületnek saámitott* Az újonnan alakult csehszlovák állam rövid ideig biz nyos ipari túlterheltséggel birt, hirtelen elveszítvén eddig az egész Monarchiában élvezett piacalt* A kriziBt 1918. végén már a Bata cég is éiezte* a külföldi raegrendel'sek lecsökkentek, pedig 30 millió korona értékű áru volt raktáron. Az 1919-es év, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta keadődő, egész Európát friss áraidként érintő forradalmi Iiullá® a Bata üzemeket sem hagyta érintetlenül* 19.49. tavaseán a fémmunkások sztrájkot kezdtek, béremelést, szociális he lyzetük javítását kérve. Legfőbb követelésük az volt, hogy lehessen önálló szakszervezetük, hiszen példátlan