Kucsa József: Tiszaföldvár természeti és gazdasági földrajza (1960-61) (Tiszaföldvár) / 0026-1962
- 11 2. sötétbarns /xI-I-VII / mezőségi talaj, semleges vagygyengén lugas mésszal ttlitatt talaj. Kitűnő morzsás szerkazattal bir, könnyű művelésű. A humusz-réteg 1 méter mé}£ségig terjad. A talaj növényi tápanyagkészlete gazdaságes. Vízgazdálkodás és aészállapot tekintetében hibátlannak nondhaté. 3. savanyu, maszazést igénylő /IX-I-I jelzésű /, szikes jellegű, de szántéföldi művelésre alkalmas. Viszonylag sík területű. Legmagasabb területei határozottan szik»sek, mint az Érhalmi lefele, valamint a Sziget /XII.-IV / . A terület egyébként jél művelhető . E területen e-ykori medervonulatok találhatók, lőzeges jellegű talaj is előfordul, ez jé burgonyate-mést ad. 4. Sárszöp vályo^os kötöttségű, helyenként homokos áradmányos földek. Uralkodó a középkötött öntéstalaj. Jó kezeléskor elsőrangú termést ad. Kevés mészigényes talaj fel te k*,/ piros négyzetek / -kai. 5. sötétbarna mezőségi /ielit ett / talajok /Xl-l-IV/. Átmeneti jellegű sötétbarna mezőségi talaj felsS szintjében CaC0 3 mentes. A CaCOg kilugozási mélysége váltezó, helyenként 3©-4o centiméter mélységre terjed. így a mész atalajmüveléssel is felszinre hoz ható. Mélyszántás különös jelentősége. A térképen feltüntetett gyalogföldek egyre jobbén beépülnek. Tőle délre a már emiitett nagykiterjedésű homok az uralkodó. Finom szemcséjű homoktalaj, gyenge viztároló képességgel bir. K.:yre jobban elterjed rajta a rzőlő-gyüm les termelés / ez már régi hagyományokkal bir /. k e vés terület időszakos-n vizállásos te* rület/ talaj térképen függőleges csíkozással bir /, de ez egyre területire zsugorodik . II. SA7.D»*Á0I ÉLET liszaföHvár <rpzdasá-i életének alakulása, fejlődése a település történeten keresztül érthető meg. Ezért a gazdasági élet részletes ismertetése előtt a község települési viszonyairól, a lakosság, népesség alakulásáról, fejlődéséről szólok. A falu-közaé g fejlődése Kedvező magaslati fekvése miatt már az ősember is lakóhelyéül válesztotta Földvár kedvező helyeit /... a történelem előtti időszakban a Közép -H sze vidéke lakott terület veit ... /. Ezt a kőkori és bronzkori leletek is bizanyit'ák. lH76-ban Tiszaföldváron broztárgyak készítésére szolgáló öntrmintákat találtak, „tiszaföldvári ön-őmagok" . XIVIII. S7ázndban „Földvár" földrajzi fekvéséből, települési sajátosságairól kapta nevét . A lakosság földvárakban húzta meg magát /valószínű az V. százáén hunok , VII. század közepén t> germán gepidák , VII. szá ad közepétől a szlávok foglalták el a tiszavölgy zugait /. A XV. száz-dhan emiitik Tisza Földvár-t Cibakháza mellett /1241 után elnéptelenedik, majd TV. Béla a kunokat telepi ti ide /. A XV. század elejér' l fennr^rp-it ok ányok bizénysá~« szerint „Ti szaferMír" a hozzátartezó „ Ma -1 au s " pusztával s^yütt a dunaföldvári apátsá- tulajdonn. 1417ben vá-rzedőhely.
