Szabó Gyula: Visszapillantás a Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap egy évszázados történetére (1837-1937) (Tiszaföldvár) / 0023-1962

- 3 János tiszafőldvári földesúr gazdaságát, aki e bő termés betakarításához segitségül hivta Ti. szaföldvár község lakosságát. A már akkor is szorgalmas, munkára kész lakosság készséggel teljesítette földesura kérését és a kér+ segitséget szolgáltatta. Ezért a munkáért 5oo csomó gabonát adott a földesúr a községnek. A munkálatokban résztvevő lakosok nem osztották fel a gabonát, hanem a községi elöljáróság kezdeményezésére, nagyapáink adományaival kibővitve 2oo köböl gabonára, azt együtt tartották, ezzel megalapították az első, u.n. szükség hombárt, melyből a lakosság rászoruló része csekély kamat felszámi+ása mellett kölcsönt nyerhetett. Ez volt a magja a mai Tiszaföldvári Polgári társulati Alapnak, amyely mag jó földbe ve+tetvén el, a gondos és szorgalmas kezű kertészek ápolása mellett azzá a hatalmas fává nevelkedett, amely dacolva az elmúlt évszá zad minden viharával, enyhelyet tud és fog tudni a jövőben is nyújtani a község egyes polgárainak, valamint hozzáforduló egyesületeinek is, gazdasági, jótékonysági és szociális ügyeinek támoga+áéában. Ezzel a tudattal, ilyen érzelmekkel, cselekvésre kész akarattal és a jobb jövőbe vetett hittel, szeretettel üdvözlöm és köszöntöm a diszgyülésünkön megjelent dr. Fejér Miklós főszolgabiró urat, & Község elöljáróságát, az Egyházak Lelkészeit, a Társadalmi Egyesületek Vezetőit, a megjelent, ünneplő Polgárságot, tofcábbá a Polgári Társulati Alap tisztviselőit, igazgatóságát és felügyelőbizottságát. s ezzel a mai napra összehivott diszfelügyelőbizottsági gyűlést megnyitom. Üdvözlik az Alapot. Elsőül dr. P ej ér LJiklós járási főszolgabiró emelkedik szólásra , hogy a vármegye és a járás közönsége, valamint a saját nevében köszöntse a jubiláló intézményt. „Az önzetlen munka mindig a köz javára dolgozik . A nehéz és becsületes mnuka még nehéz időben is csodákat tud művelni" mondotta beszédében főszolgabiránk. Beszéde végén kijelentette, hojsy megnyugvással látja a mai vezetőség kezébeb az Alapot. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után B r ó z i k Károly ev. lelkész az evangélikus egyház és az Evang . Nőegylet nevében mondott mélyenjáró gondolatokban gazdag beszédet, a bibliai "ábitha történetét alkalmazván találóan az emberbaráti intézményre, amely annakidején segotett az egyházon az iskolaállitással, majd később a Nőegylet karitativ munkájában. Gr a m p e 1 Béla plébános lendületes, hazafiságtól izzó beszédében megállapította, hogy ez az intézmény nagyban hozzájárult a község kultúrájának, gazdasági éltének felvirágoztatásához. A rom. kath. egyház ne vében kivánja Isten áldását az Alap eljövendő századaira. Szűcs Imre Bif. s. lelkész a református egyház s annak távolban levő lelkésze nevében üdvözli a centenárium küszöbén álló intézményt. A református egyház mondotta beszédében Szűcs Imre különösképpen résztvesz a mai ünnepben, melyet, a +estvér ünnepének tekint, miután ugyanaz a Podmaniczky báró, aki megvetette alapját a krisztusi könyörületesség emez intézményének, ugyanolyan kegyes volt szerető támogatásában a református egyházzal szemben is ... J e s k ó János főjegyző a község közönségének köszöntését tolmácsolta. Jeskó János megállapitja , hogy a község kulturális intézményei között első helyen áll a Polgári Társulati Alap. Kifejezésre juttatja azon nézetét, hogy az ediig követett, konzervativ gondolkodás tette lehetővé, hogy ez az intézmény a loo éves jubileum határkövéhez elérkezhetett. Kövér János földbirtokos, gyengélkedő neje képviseletében, ki a Stefánia-intézmény elnöknője, köszöni meg e helyen azt a loo.ooo darab téglát, amit az Alap a centenárium alkalmából a Stefániának adományozott a Szülőotthon felépitése céljára . Ezután S o ó s József áll. isk. igazgató emelkedett szólásra, méltatva báró Podmaniczky János érdemeit, akinek nemes cselekedete tette lehe-