Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962

ha*fék templomaik építéséhez a refermátuiok. Erre példa az 1787-ban épült tiszaföldvári református templom, amelyet egy egykorú leirés szarint ia tégiábél és "Kétakei kövek.. ."-bel épitettak /:21.:/. E refermátua tample-» mellett pár évvel ezelőtt lebontottak egy XIX. század elejéről veló épületet. Ez ez épület a mainál jóval npgyobb méretű téglákból épült, egy darabat őriz a "iazazugi Földrajzi Muzeum is. Mérete a következő: a « 8 cm, b « 14 cm, 1 » 43 am. /:a-val Jalzik a tégla vastagságé*, b-vel a szélességát ás 1-lel a hosszúságát.:/. A *iss*zug régi kastélyainak jelenes része szintén téglából épült. így pl. "iszakürtön a Bolza kastély, Kungyalun az Alméssy kastély, 'iszaföldvár környékén a 5311 kastély, Sasoh kúria, Benicsky kúria, lomokonx* a 3eniczky kastély,atb. Jel3 emző azonban ezekre, Hogy nem teljes egészükben épül*ek téglából, hanem felhasználtak az építkezéshez még vályogot is. A XVIII*- XIX. század fordulóján a paraszti építkezésekben nem találtass okleveles nyomát a tá^laépitkezésnek* Ennek érdekében átnéztem a ^iszazugi Földrajzi Múzeumban pon'es másolatban meglévő ""anátagyüléai végzések és más érdekes dolgok Jegyző Könyve -.Földvár Községnek 1790-tŐl - 1815-dik évig" cimü kéziratot, 4a abbén a terjedelmes, 25 évre kiterjedő kéziratban setnmi nyoma aincs a paraszti téglaépitkezésnek. Ez nemesak azzal magyarázhaté, hogy a parasztság körében igen elterjedt veit az u.n* "vertfal" és vályog, hanem azzal is, hogy a téglát csak az őrházak és földbirtokosok tudták megvásárolni • A tiazaföldvári ""abán" nevű falurészből /.'kiemelkedő lösz-félsziget északi vége:/ az alcsonyabb fekvésű "Halesz" nevü hajdani "isza-árterülatre levezető keskeny, lejtős u*ca téglafala az 1870-80-as években már megvolt. Az ISTO-es években még kevés és drága lehetett a tégla, u.i. abban az időben a járdákat fapallóval rakták ki "iszaföldváron, amelyeket a Kárpátokból leusztatott fatörzsekből fürészeltek ki. Az 1879-es tiszaföldvári iparos-statisztika 100 iparost mutat ki, ebből Összesen egy foglalkozik téglavetéssel /tiszazugi Földrajzi Muzeum Adattárából; leltári szám:322./1960.:/ A XIX. századig a téglagyártás aránylag kezdetleges eszközökkel történt* Addig főleg a kézi téglaveréa terjedt el* A Heffmann-kemence szinte forradalmaaitolta a tépla«»yártáat* k gőzgépek megjelenése szintén nagy változást okozott /:6*:/* A "iszazug 1867 előtti téglagyártásáról ne® sokat sékerült megtudnom. Ami téglaépületet fentebb felsoroltam 1867 előttről, azokat részben a "iszazugi Földrajzi Muzeum Adattárából tudom, részben pedig tiazazugi kirándulásaimból. Magára a téglasyértáara vonatkozóan nem találtam adatokat 1867 előttről. Ez azzal magyarázható, hogy a tőkés jellegű gyáripar hazánkban 1867 után indult mag. A kiegyezés bármennyire is sok hátránnyal járt országunkra nézve elősegítette a kapi* «li arcus kibontakosását. A gr.zdaságl élet fellendülésével megindultak az ipari építkezések és ennek következményeképpen az épitőanyagipari ágazat is fejlődött, «zan belül a *églagy*r*ás. Ehhez a fellendüléshez azonban idő kellett, így « téglagyártén sem azonnal 1867 után indult meg, hanem az 1880-as években*