Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962
szintvonal jelsi. A t.alejvis középszintjét a 3-4 méteres * el ej viz-szint vonalak, jelzik. Meg kell azonban jegyezne*, hogy a ""iszazugi Földrajzi fcuzeumtól nyert szóbeli értesítések elapján a talajvizszint 5 évi megfigyelés után mindig és mindenütt /:"iszaföldvár környékén:/ magasabb volt az idézett talaj vizszint-térkápek adatainál. # Mivel a téglagyár helyén már régebben is volt egy kezdetleges téglaégető, ebből következik, hogy a* itteni létesítmények építéséhez helyi anyagot használtak fel. A téglagyártél nyugatra kb. 100-180 m-re egy régi agyagbányát, illetve annak a helyét láthatjuk, amelyet most facsemetekertként hesználnak és a községi tizenöt éves távlati fejlesztési terv térképéji alapján larkká fogják továbbfejleszteni /tiszazugi Földrajzi Muzeum ,"érképtára:417./l961.1t.Bz.:/. A régi bányagödrökkel kapcsolatosan egy tévhitet kell eloszlatnom, u.i. a tiszaföldvári köztudatban az van, ho*y az u.n. "Csurgó" is valamikor agyagbánya szerepét töltötte be. Ez nem igez ! A "Csurgó"-ból az 1895-öa nagy tiszai árviz alkalmával termelték ki? a földet *i szaföldvár község megvédésére./: Ezt az adatot Xáváai Béla, miszaföldvár Cszőle, Fő ut 14. sz. alatti lakostól tudom, akinek a nagyanyja mint kislány élte át ez árvizet. A téglagyár helysetét s az uralkodó szélviszonyokat figyelembe véve, arra • megállapításra lehet jutni, hogy igen jól helyezkedik sl ez üzem. Az uralkodó széljárás u.i. ésskki és északnyugati irányú, a téglagyár pedig a mellékelt alaprajz szarint helyezkedik el /: 3>. sz-u ábra:/. Részletesebben vizsgálva az éghajlati elemek és a •iszafőldvárl téglagyár termalésének összefüggéseit, igen szerencsés helyzetben voltam, mivel az Országos Meteorológiai Intézet tiszaföldvári ki sállomása majdnem a téglagyár mellett van /:kb. 150 méterre:/, ezért tehát a tiszaföldvári csapadékadatok teljes egészükben érvényesek e téglagyár területére is. Ezt azért Írom igy le, mivel én a falu másik végén lakom a téglagyártól mintegy 2 km-re s nem-egyszer előfordult, hogy a falu egyik végén nagyobb mennyiségű csapadék volt, mig a másik végén csak port felkavaró ssél, vagy rövid ideig tartó esŐcsapkodáa, szemerkélés. A szeszélyes kontinerMlis éghajlat jele ez. A meteorol 'gi«i kisállomás 12 éve mért csapadékadatait a **isz8zu*ri Földrajzi Muzeumban dolgozták fel három negy színes táblázatbans 1./ A csapadék havi mennyisége évenként., az egyes évek csapadék-összegei, a havi csapadék-összegek és a számtáblásat végén szerepelnek az évi és a 12 évi átlagok is. 2./ A csapadék menete ^iszaföldváron 12 évi változáaáben grafikonon ábrázolva. 3./ A csapadék öaszege havonként és évenként a tenyészidŐszak alatt, azaz: április 1-tŐl szeptember l-ig. /:Ld. 5. } <o.) számú ábrákét:/ Ennek a három tablónak a magyarázó szövege majdnem kizárólag a csapdák és a mezőgazdasági termelés összefüggéseivel foglalkozik, de a dolgozatomban
