Szabó Sándorné: A martfűi Tisza Cipőgyár története 1941-től 1960-ig (Tiszaföldvár) / 0017-1962

A gyár felemelkedésének hároméves t«r?i /:!£.;/ A vállalat, mint az ország legnagyobb mechanikai cipőgyara, bekapcsolódott a 3 eves terv sikerének biztositásóba. Ezért a vállalat igazgatósága az Üzemi Bizottsággal együttesen összeállitetta az üzem helyreállítását és fejlesztését célzó 3 éves tervet. A 3 éves terv elkészítésénél irányító szempont volt, hogy elsősorban a gyártást fokozó építmények létesüljenek és azután az ezzel összefüggő, de más oldalról kiha+ással biró szociális létesítmények. I. ' 1947-ben a háb© ru alatt súlyosan megrongálódott I. és II. számú kettős csarnokot állították helyre. Ugyanebben az évben nysr befejezést a félig kész kétemeletes internátus, amelyben az üzemben dolgozó li éven aluli alkalmazottak és szakiskolás fiuk nyernek elhelyezést. A földazinten tanuló és társalgó helyiségek, az emeleten tágas lakószobák lesznek. Ezenkivül befejezik még 6 db. négycsaládos kislakóház, valamint a gazdasághoz tartozó kastély és park rendbehozását gyermeküdültetés céljára. II. 1941-ban kerül ser a papirosgyér befejező munkálataira, ahol is a cipőgyártásból fennmaradó bőrhulladéknak kéreglemezzé való feldolgozásét végző üzem nyer majd elhelyezést. Kazán, gázturbina és gépház a további program az 194Í. évre. Mivel a sportnevelés is igen fontos kérdés, igy az újjáépítési terv második évében egy teljesen korszerű sporttelepet létesitenek. Ugyanebben az évben kerül tető alá még 15 db kis,négycsaládos lakóház is. A betonut-hálózat 2700 négyzetméterrel bővül. III. A hároméves terv záróévében szociális intézmények egész sora létesül majd. Négycsaládos és egy hatcsaládos lakóház, 2 db autógarago az üzem és az üzembe utazó alkalmazottak gépjármüvei részére, majd a betenutak kiegészítése. Az építkezéssel egy időben maga az üzem is kibővitésre szorul. Az épitkezés, illetve az újjáépítés az 1947. év folyamán nagy lépésben haladt előre. 1947 folyamán újjáépült az I. számú csarnok épülete és ott állították fel 1947-ben a gumigyárat, ahol a gumitalpú bakancsot és tömegcipőt gyártották, majd megkezdődött a gazda gumicsizmák gyártása is. Nézzük meg a világipar ezen egyik legfontosabb nyersanyagának keletkezési tör*éne*ét: Európa ezzel a temreren túli nyersanyagai közel 200 évvel ezelőtt ismerkedett meg. ízt az uj csodát, amelyet az indiánuáek régóta ismertek és használtak, egy francia kutató-expedició hoz + a Európába. A gimifán ejtett seb tejfelszerü nedvet ad, A bennszülött indiánusok azt a nedvet szedték össze, agyaggal kikent kosarakba rakták: félmázsányi kupacokba, majd lassú tűzön megolvasztották* ka a legfontosabb termő területe Brit Maláj-föld, ahol korszerű eljárással gyűjtik a gumit. A gumi eleinte mint különlegesség szerepelt, majd később a Nagy Francia Forradalom idején, 17«9-től már közszükségleti é

s háborús célokra is felhasználják. Magyarországon az lt60-as években még gunydslokkgl csúfolják ezt az újdonságot, amelynek nevét a nyelvujitás "ruggyanta" névre magyarositotta. Magyarország első gumigyára ma is ezt a nevet viseli: luggyantaárugyár. A cipőiparban milyen nagy fontossággal bir a gumi, ezt a mai nyersanyaghiányos világban nagyon jól tudjuk. A háború alatt a gumi elsőrendű fontosságú nyers-