Szabó Sándorné: A martfűi Tisza Cipőgyár története 1941-től 1960-ig (Tiszaföldvár) / 0017-1962

induló konjtinktura hatalmas hasznát hozott a baákároknak, gyárasoknak, s nagymértékben megerciödött a finánctőke. Egyre inkább világossá vált a köztársaság imperialista j ellege. A tőke koncentrációja az uj államban tovább folyt. Ez elyan mértéket öltött, hogy a 30-as években 9 bank, élén a Zivnestenska Bankával, kezében tartotta az egéiz csehszlovák ipart, S nyilvánvaló, hegy a cseh finánctőkének nemcsak gazdasági téren volt befolyása, hanem az államapparátusban és a kormányban is. Az első köztársaság idején nagymért ékben nőtt az ipar technikai szinvonala, magas fokot ért el az automatizálás. E folyamat klasszikus példája a zlini Bata-üzem volt. Ez a vállalat l»94-ben alakult és a két Bata-testvér Antonion és ^emas —- amiker Zlinbe /:ma: Gettwaldov:/ költözött, holmijaik egy parasztszekéren elfértek. 193®-bpn azonban -— s a fejlődés nagyrészt az önálló állam idejére esett már 33 ezer alkalmazottat foí»lalkozta

+tak, s üzemeik napi 200 ezer pár cipőt gyártottak. E zlini kombinátnak volt gépgyára, amely nemcsak a cipőgyártáshoz szükséges gépeket állitot*a elő, hanem más gépeket is. Volt kerékpár üzeme és repülőgép gyára, mezegazdasági üzemei, stb. A cseh tőke jelentős érdekeltségéről rendelkezett Jugoszláviában, Bulgáriában, Somániában /:e pozíciókat részben a világháború előtt, részben a világháború után, a 20-as és 30-as években szerezte:/, továbbá Lengyelorszárban és Litvániában is, tehát a gazdaságilag fejle+lenebb országokban. Ugyanakkor azonban Csehszlovákia nagymértékben fögitt függött a nyugatiállamok tőkeerősebb pénzarisztokráciájától. A Tisza Cipőgyár létrejötte A történelmi bevezetőben emiitettem, hogy Csehszlovákiának Jugoszláviában volt nagy tfckeérdekeltsége. Jugoszlávia területén,Borovo-ba szerette volna tőkéjét elhelyezni, de ez /:ae okot nem tudtam kikutatni:/ nem sikerült. /:1•s/ így a Zlini "ársaságnak egy üzemrészét még az 1930-as évek folyamán Érsekújvárba telepitet

+ék a következő cimen: wCipőgyártási és kereskedelmi korlátolt Felelősségű ^ársaság" /:2.:/.« Rövidítése: "Cím. Székhelye:Érsekujvár. A társaság + agjaii Bata iészvénytársaság zlini cége, valamint Dr. h.c. Bata A. Jánes, zlini lakos. A társaság törzstőkéje: 200,000 P. Az előbbi 160,000 P Az utóbbi 40,000 P Ehhez csatlakozott még Pleskó Jenő érsekújvári magánhivatalnok 20,000 V törzsbetéttől /:3.:/. Már oz 1939. évi jun. 16-i rendes taggyűlés tárgysorozata között szerepel a cég székhelyének áthelyezésére vonatkozó határozat. Az 1939. évi nyereség 200.047 P., amelyet általános tártai ék-alapra ferditanak./:4./»- - Az 1940-es mérlegszám 425.862 P. tiszta haszen. "P kimutatott 425.Í62 P. nyereség tekintetében elrendeltetik, he^y az stisj teljes összegben a martfűi gyárépités céljára tartalékoltassék". /:5.:/. Nézzük: milyen gondolat vezethette a tőkéseket az erszág belsejébe ! Tudjuk, hegy a fejlett ipar feltétele: energia, nyersanyag, munkáskéz és a megfelelő kereskedelem. Ha nézzük Érsekújvárt és környékét! viszonylag iparosodott vidék. *ejlett munkásságát más üzemek is felveszik. Alföld: mezőgazdasági terület, szivesen megy a gyárba, ahol viszonylag jobb a fizetése és a tőkésnek még nagyebb a lehetősége a kizsákmányolásra. Ehhez elsőrendűen érte

+tek, minden módszert és lehetőséget, felhasználva. A gyárban dolgozó "'rencsényi és Váczi elvtársak elbeszélése alapján, több alföldi területen kísérleteztek! Szelnek, Szentes, "Iszaug bizonyosan még több is /:6.:/, melyet homály fed. A városokban a kisiparosok, máshol a földesurak félelme hiusitotta meg a g'yárépi tést. így vette meg a cég egy kisebb földbittokos! Dr. Szobetka Pál kb. 600 kh területü birtokát teljes gazdasági felszereléssel együtt 325 ezer P-ért. 1941 őszén megkezdődtek az építkezések. Először az utak, majd a központi gyárépület épitése kezdődött meg. Az irá-