Süveges Ilona: Tanulmány a martfűi Tisza Cipőgyár 15 éves fejlődéséről (Tiszaföldvár, 1960) / 0013-1960

- 2 kéltségéi utó djának Nyűgat-Németörszágban és Hollandiában. Itt még lehetőségük van a terjeszkedésre, hiszen mindkét állam a kapitalizmus megtestesítője. A „honfoglalás" után azonnal nekiláttak a tervezésnek és 1939-ben inditották meg az épitkezést. Először a Zlinből és Érsekújvárról jött mérnököknek és szakmunkásoknak lakóházakat emeltek és csak ezután, 1941-ben kezdték el a gyár épitését. a két emeletes gyár és a lakótelep legnagyobb része 1942. novemberében felépült, A termelés loo emberrel indult meg, a további építkezést a II. világháborukitörése akadályozta meg. A háború végén még nem tudták folytatni ez épitkezést, hiszen az országot ért kár nagysága ezt lehetetlenné tette. A gyárat 194ö-ban államosították. Ez az év nagy fordulópont az üzem életében. A második távlati tervet 1953-ban hozták létre. Ez már nem volt olyan nagy kapacitású, mint pz első, de lényegesen különbözött Bata tervétől. Célja/teljesen/ a gyárat teljesen összpontosítani a gumigyártásra, ezenkivül az olcsó tömegcikkek, igy a gumi és müanyagtalpu cipők gyártáséi* ra. A bcvités ma is az 1953-as terv szerint folyik. Az üzem felépitését 1965-re tervezik. Ez aterv nemcsak az üzem bcvitését foglalja magában, hanem a községét is. Az üzem külső képén nem látszik meg, hogy nem egységes terv szerint épült, innék »x magyarázata abban rejlik, hogy a második terw gyakorlatilag ugyanolyan szempontok szerint készült, bizonyos módositással. Pl. Bata egyáltalán nemgondolt a zöld övezet létesitésére, ezzel szeaben a másodikterv szinte kötelezően előirja annak létrehozását is. Hogy mennyire megtartja az üzem ezt az irányzatot, bizonyitja az a távlati terv, amely szerint az irodaház és a művelődésiház között parkot létesitenek. Az épitkezéshez igen nagy mennyiségű és sok fajta anyagra volt szükség. Ezt részben hazai , részben a külföldi anyagok biztositották. Legfontosabb a tégla, amelyet teljes JÉ egészében a martfűi téglagyár fedezett. Fát Csehszlovákiából importáltak, mert erdőink nem elégitették ki a hazai épületfa szükségletét. A felszabadulás előtti építkezésekhez a reme cementet Izráel és Jugoszlávia, a felszabadulás utáni építkezésekhez a hazai cementgyárak, i<?y Lábatlan, Tatabánya, Beremend, Bélapátfalva és Sejp szolgáltatta. A szükséges kavics Nyékládházáról, a gömbvas pedig Budapestről származik, /lásd ábra /. A mai bővitéseknél a téglaszüksélet 66 $-át a martfűi téglagyár £ fedezi. Bányahomokot régebben a helyszinen, ma pedig a helyszini bánya kimerülése miatt l'iszaföldváeon termeleik ki. Mindez jelentős eredmény, hiszen csökken az önköltség, amely pedig azért fontos, mert a gyár bővitése 1953 <5t

a állandóan folyik, kettős cél érdekében: 1./ Az olcsó tömegcikkek gyártásának növelése, 2./ a gumilábbeli termelésének növelése, a Nagytétényi Gumigyár gumicipőt gyártó részlegének