Süveges Ilona: Tanulmány a martfűi Tisza Cipőgyár 15 éves fejlődéséről (Tiszaföldvár, 1960) / 0013-1960

- e alkalmaznak, kivéve az irodaházat és a művelődési otthont. Távlati tervük az, hogy melegvizzel fűtsék az egész üzemet, a szenet vasúton szállitják a gyárhoz* Energia anyagokhoz trtozik még a koksz- és ami az üzem takarékosságát bizonyitja- felhasználják az üzemi hulladékot is. így nem veszik kárba az üzemi hulladék sem. A villamos enrgie éppoly szükséges, mint az elcző, talán még fontosabb is . A gyár hálózatból kapja az áramot, a fogyasztás naponta 23-25.ooo kilówatt, ami évente 6.142,3 megawattra emelkedik. 1955-ben a fogyasztás 6.o96.ooo kilówattóra volt, amelynek értéke 4.541.ooo Ft. Láthatjuk tehát , hogy milyen nagy befektetés szükséges egyes területen a gyár fenntartásához, hát még akkor egészében véve. A fogyasztás természetesen nem egyenletes. Csúcsterhelés esetén, amely 18 órától 21 óráig terjed, óránként maximum 93o kilówatt lehetséges. Az átlagos óránkénti fogyasztás 1.3oo kilówatt. Nem hiába választotta aTisza kanyart telephelyéül a Cikta 8.T. Az üzemi viz fedezésére ők is alkalmasnak látták a telep mellett folyó Tiszát. Igen jó előrelátás volt ez , hiszen mennyire megdrágítaná a termelést , ha a vizet messziről ,3-4 km-ről kellene szivvattyuzni, vagy estleg viztoron#y»i segítségével kellene a vízszükségletet biztosítani. Szerencsére aTi&sa vize biztosítja a s szükésgletet és így nem kell ilyesmire gondolni. Másfajta vizet használ fel az üzem a lakótelep. A lakótelep vízszükségletét artézi kutakból fedezik, mif az üzem a folyóvizet használja fel. A 3 3 napi fogyasztás átlagosan a lakótelepen 75o m , az üzemben pedig ?.Zoo m . lényeges megfigyelnünk azt, hogy milyen körülmények között jut a Tiszából a viz az üzembe* Először is szivattyúval nyilt víztárolóba szívják, itt keveredik az alumínium szulfáttal. Ez a tulajdonképpeni derítés, ill. „iszaptalanitás"• Ezután a már kitisztult vizet homokszűrőn zárt csővezetékbe nyomják. így a fizikai szennyeződés tel mentes viz az üzembe jut. A VÍZ nemcsak üzemi viz, hanem a fürdők és mosdók vízszükségletét is biztosítja. Étkezés előtt a dolgozók nagy része az étterem metfett levő mosdóhoz siet. Rengeteg mosdókagyló helyezkedik el egymás mellett, felettük tükör. Vakitó fehérség fogadja a belépőt, hiszen majolika lapokkal van a fal köncül rnkva. Tisztaság, csillogás látszszik mindenütt. Ilyen körülmények között szívesen mosnak kezet a munkából ebédelni si etők. Az ipari szennyvizet igen nagy körültekintéssel vezetik vissza a folyóba. Először derítik, majd ugy vezetik zárt csővezetékben a fiszába. Ez azonban csak jtiiBaximBXixi^y nyáron van igy . lélen a viz körforgalomban vesz részt. Csővezetéken keresztül visszajut az ülepítőbe, itt ismét keverik alumínium szulfáttal és ülepi<-és után újonnan nyomatják a csővezetékbe. A lakótelepről a szennyvíz derítés utján kerül a Tiszába. Deritő anyagot a kiksz képezi Ezzel tisztítják a vizet és igy a halállománynak nem