Hidrogeológiai napló (Tiszaföldvár, 1960) / 0012-1960

métertől kezdcdőenloEo.o méterig hét mélységbea vettek magmintát. A magminták részletes anyagfeldolgozásra az Állami Földtani Intézetnek lettek átadva. A nyolc magfúrás slkslmával nyert magok össz hossza 4.2 m. A magfúrás össz hossza pedig 14.7 méter. Tekintettel arra, hogy egy alkalommal magot venni nem tudtak, ezért a magkihozatali százalék igen alacsony. A 28 ^-os magnyerésben az e?y sikertelen magvételen kivül az is hozzájárult, hogy főleg homokos, iszapos kifejlődésből kellett magot venni. Mivel az alkalmazott fúrási eljárással a rétegek pontos elhatárolása nem lehetséges, ezért ezt a müveletet müszeresméréssel végezték el. Az elektromos lyukszelvényezés alkalmával ugy a rétegek elhatárolását, mint a vizszerzésre alkalmas rétegek kimutatásátis is elvégezték. A mérés eredményeiképpen vizszerzésre alkalmas rétegeket két mélységben is határoztak meg , éspedig 949.8-961.5 és 998.o I0I6.0 méterig. E két réteget teljes hos»szában jet perforálással nyitották meg méterenként 12 lövéssel, összesen 366 lövéssel. Ennek eredményeként +25,0 méteren 5oo, +0.8 méteren pedig 3ooo liter/prec erősen gázos 71 C°-u viz folyik ki. A kut pontos nyugalmi vizszintjét csak számitás utján tudtuk megadni s az érték +3o méternek adódott. A kutkiképzés befejezése után a furatban t

aÍphőmérést végeztünk. A talpon mért hőfok 78 C° volt, és az ebből számitott geotermikus gradiens 16 méternek mondható. A begyűjtött rétegminták makroszkópos meghatározása alapján a holocén átharántolása után valószinüsithető, hogy a pleisztocén315 méterig, a levantei képződmények 631,6 méterig s alatta pedig a felső pannonkifejlődésü kőzetek lettek feltárva, olyan kőzetet, amely eltérő kifejlődésü lett volna a várhatónál nem tártak fel. Megáll apithatjuk ait, hogy ugy a tervezésben , mint a kivitelezésben gondos munkát végeitek, mert a kapott eredmény várakozáson felülinek mondható. A kapott eredmény alapján tehát mondhatjuk , hogy ez a fúrás is igen jól beilleszkedik a terület geológiai ill. hidrogeológiai tájegységbe. Az 0;X.I. vizvegyvizsgálati eredménye alapján a viz vegyi szempontból jelenleg nem esik kifogás alá. A viz nagyobb klorid és hidrogénkarbonát tartalma a viz izét előnytelenül befolyásolja. Sztyehlik Károly geológus