Dr. Varga Lajos: Adatok Tiszaföldvár történetéhez (Tiszaföldvár, 1959) / 0005-1959
tiszazugi Földrajzi Muzeum Tiszaföldvár Adatok Tiszaföldvár község történetéhez Akézirat;/ /• Összegyűjtötte és összeállította : Dr. Varga Lajos giran.tanár, muzeumvezető, Tiszaföldvár, Kossuth Lajos utca 34.szám:/ Már kb. 8000-12.000 évvel ezelőtt, tehát időszámitásunknolőtt 6000-10.000 évvel ezelőtt megtelepedett a kőkor embere Tiszaföldváron, a mai *"Sziget» nevü határrész egyik kiemelkedő, árvizmentes részén, ahol* ma a Lenin termelőszövetkezet jukakla van. Ez a kiemelkedő rész körül van véve régi Tisza-meder darabokkal, látszik, hogy a kőkori ember folyóviz mellé telepedett, tehát a kőkorszakban a "Sziget" nevfi határrészt élő Tísza-mede* folyta körül halat szolgáltatva az ősmeiiéernek. - - Ugyancsak kőkori telephely volt az uj temető mellett létesitett KlSz-téglaégető mögötti partos helyen. Itt a mai"Sulymos-part MnevüS patkó alakú morotva lehetett a kőkorszakban élő Tisza-meder, amit az is bizonyit, hogy ezen a lelőhelyen igen sok hálósuly került elő. /jErről a két lelőhelyről kell Ízléses vázlat, esetleg néhány fénykép is, nemkülönben az innen előkerült leletekről is rajz, vagy fénykép.:/ Merész vállalkozás lenne, de meg kell csinálni : a kőkori vizrajzi viszonyok rekonstrukciója Tiszaföldvár környékén a kőkori telephelyekkel együtt. Mindkét hely alkalmas volt az ősközösségi társadalom foglalkozásaihoz:halászat, vadászat, gyűjtögetés. Sárgaföldből /Alföldi lösz":/ formálták, majd égették edényeiket, hálósulyaikat, a kezdetleges szőfjíszék huzósulyait, tüzhelyüket, vadászati célokra készített gömbalaku dobósulyaíkat. A homoki részen /:Ószőlő-ben:/ előkerült egy ugyancsak kőkori orsósuly is. ---De a miskolci Avas és a Zempléni-hegység vulkánikus kőzetei is előkerültek az egykori telephelyen: klorit, kalcedon, májopál, füstkvarc, közönséges kvarrit, stb. Valószínűleg a folyókon szállították ezeket le: a Tisza és a Zagyva hatalmas mocsár- és árterületén, öntésterületén. Itt pattintgatták nyílhegyekké, kaparó késekké, vagy csiszolták pl. kőbaltává, kőkalapáccsá. Ilyen munkaeszközök szép számmal találhatók a tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Muzeumban is. - - - A szövőszék huzósulya és az orsósuly mutatják, hogy a kezdetleges szövés-fonás már kialakult. Tiszaföldvár környéke viszonylag sűrűn lakott volt a kőkorszakban is. Ezt bizonyítja az eddigi kb. 8 lelőhely, ahol "in situ", vagyis eredeti helyről kerültek elő kőkorszakbeli leletek.- - A bronzkorszaknak már fejlett ipara is volt. Ide szállították a bronz érceit és itt ötvözték, öntötték formákba /:réz, antimon, ón, stb.:/. Ilyen öntőformák már a XIX. század folyamán előkerültek Tiszaföldváron, amennyire utána tudtam nézni: a mai Kossuth Lajos utca keleti oldaláról a mai gimnázium ós a rendőrség közötti szakaszon. Hampel J. "A bronzkor emlékei Magyarhonban" c. könyvében közöl is igen szép öntőmintákat. /:Ez a könyv a szolnoki Damjanich János Múzeum könyvtárában megvan.:/ Dr. Patay Pál régészünk szerint a tiszaföldvári öntőminták jelenléte nem azt jelenti, hogy Tiszaföldváron nagy körzetre kiható bronzöntő "üzemféle" volt, hanem szerinte minden bronzkori telep maga öntötte a munkaeszközeit, ékszereit és maga szállította telephelyére a bronz érceit a különböző hégyvidékekről. A Hampelkönyvben közölt munkaeszközök a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak. A bronzkorra jellemző bütykös® edények igen szép számmal kerültek elő Tiszaföldváron, vagy környékén. Ez érthető is, hiszen Nagyrév Zsidóhalom önálló bronzkori kultúrát alakított ki, nyilvánvalóan érezhető volt ennek hatása Tiszaföldváron is. A bronzkorszakban még természetesen megmarad, ha kisebb mértékben is, a kőeszközök használata is. Vagy pl. a varrótűket nemcsak fémből készítik, hanem állati csontokból. /:Ld. a Tiszazugi Földrajzi Muzeum gyűjteményét.;/ A római kor és a népvándorlás kora szórványos leletei azt bizonyítják, hogy az élet folytatódott az időszámításunk utáni századokban is. Római és ógörög pénzleletekből, ha nagyon óvatosan is, de arra következtethetünk, hogy ezt a tájat nem kerülték el a görög és a római kereskedők. így pl. a tiszaföldvári téglagyár agyagbányájában ógörög pénzt találtak. Magyarországon eléggé sok az ógörög pénzlelet,
