Dr. Varga Lajos: Adatok Tiszaföldvár történetéhez (Tiszaföldvár, 1959) / 0005-1959
-9egyszer 2-3 család lakott egy nagy, földes szobában: ott "bonyolódott" le egy-egy család élete a másik család előtt a nemzéstől a születésen keresztül a halálig és mindenféle családi veszekedésig, örömig /:ha volt ilyan:/ és a szomorúságokig,... A mai KlSz-fiatalokra is vár az a feladat,,hogy e szomorú korszak dokumentumait a még élő idősebb emberektől összegyűjtsék, leirják az évi járandóságaikat /:a kommenciót:/, a munkamenetet és munkatempót, a munkamódot és bánásmódot, az elnyomottság, sötétség és kilátástalanság ezernyi ad atát ügyanakier a széleskörű nyomor és reménytelenség és a cselédlakások előtt felhalmozott trágyadombok, bűzös árnyékszékek ellenpólusaként a földbirtokosok, a feudális® és agrárkapit alist a, bérlő földbirtokosok xs parkokkal ellátott, a technikai kényelem minden eszközével ellátott és felszerelt kastélyaikat épittették fel a maguk gyönyörűségére....Ezekről tanúskodnak a Tiszazugi Földrajzi Múzeum leltárában szereplő egykorú fényképek a kastélyoktól, parkokról, Érdekes és tanulságos megnézni azt is, hogy a magyarországi kapitalizálódás kezdeti szakaszában, a XIX. század második felében milyen volt Tiszaföldvár ipara. Erre nézve egy 1879. évből származó ipar-kimut atás tájékozt at bennünket. 1879-ben a következő iparosok volt ak Tiszaföldváron /: és kereskedők, stb-ik:/: 1./ asztalos .....5 17./ mézeskalácsos ..... 1 ács 11 molnár 12 csizmadia 8 órás.... 1 cipész 6 20./ pintér 1 5./ gépész 1 szabó.... 5 hentes 3 szíjgyártó.. 2 kalapos........... 1 takács. 3 kávés 3 téglavető.. 1 kerékgyártó. 4 25./ timár.. 1 10./ korcsmáros ........ 8 üveges 1 kovács. 15 f akereskedő.. 1 kőmives 1 füszerkereskedő 1 köteles 1 hajhász 2 kutmester......... 1 30./ házaló......... 6 15./ lakatos 2 regálóbérlő 7 16./ mészáros. 3 32./ vegyeskereskedő. 10 összesen 100 iparos és 27 kereskedő. /:A fenti felsoroláshoz kell még az értékelés, az egyes, ma már nem ismert foglakozások magyarázata: hajhász, regálébérlő, stb. Utána kell annak is nézni, hogy voltak-e Tiszaföldváron céhek, maradt-e fent valami irat, vagy tárgy utánuk, vagy a szolnoki® muzeumban. Esetleg az egyházak anyakönyveiben azt is meg lehetne nézni, hogy melyik foglalkozásnak kik voltak a művelői, kik honnan jöttek....:/ A mult száz ad 70-es, 80-as és 90-es éveiben némi anyagi enyhülést, tőkés módra való kiemelkedést jelentett két gazdasági természetű tevékenység ^iszaföldváron is, mint akkor ország szerte: 1./ a Tisza-szabályozás 2./ és a homokos területek betelepitése szőlővel, gyümölccsel. A Tiszaszabályozás azonban csak kb. egy szük emberöltőre biztositott viszonylag nagyobb keresetet / :föld-, vagy szőlővásárlási lehetőség, kupeckedés, vállalkazások, fuvarozás, stb.:/. T.i. a Tisza*-szabályozás második lépését: az öntözés problémáját akkor nem olfiották meg. A szőlő- és gyümölcs telepités gazdasági fejlesztő hatását pedig erősen akadályozta a tőkés jellegű kereskedelmi szervezet, amelynek egészen a felszabadulásig kiszolgáltatottja volt a szőlő- és gyümölcsös földek gazdája. /: Kutatni kell még a tiszaföldvári Tisza-szakasz ármentesitését, mikor, hányan dolgoztak a gátépitésea, honnan valók voltak a kubikosok, stb. Milyen vélt a belvizlevezetés, mikor volt ennek a fő munkaideje :/ Tenü.omok épitési ideje: kus st.: 1./ református templom 1787 /:előbb fatemplom volt ://barokk-eklekti2./ evangélikus templom. 1860. /:klasszicista stilus:/ 3./ róm.kath templom.............1894. /:neogótikus stilus:/ 4./ izraelita templom ..1902. /:mór-arab s tilus://Lebonto tták.:/ A templomokról részletesen kell irni: épitésük története, a stilus ismertetése, érdekességeik, műemlék jellegük, tengerszint feletti magasságaik, stb.
