Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Bozókyné Kanyó Mária (1904-1976) tanár 1904-ben született Kunszentmártonban. Apja Szántó Lajos lakatosmester, anyja Kiss Borbála háztartásbeli. Apja 1913­ban halt meg, őt követte néhány év múlva édesanyja. A hét gyermek árván maradt. (Közülük egy még kisgyermek korá­ban meghalt.) Az akkor kilenc éves Máriát a csépai Kanyó István tehetős gazda fogadta örökbe. A jó képességű kislány az elemi iskolai tanulmányait kiváló eredménnyel végezte el, s nevelőszülei a kiskunfélegyházi tanítóképzőbe küldték tanulni. Oklevelének megszerzése után az ausztriai Sanct Pöltenben nyelvtudományt és történelmet tanult. 1928-ban végezte el a főiskolát, közben kitűnően elsajátította a német nyelvet, amelyet később sikerrel tanított. Két évet tanított irodalmat, nyelvtant, történelmet Dombóvárott, majd a kunszentmártoni polgári iskolába került. Rövid ideig helyettes tanár volt, de rövidesen véglegesítették. 1937-ben kötött há­zasságot Bozóky Attilával, ám házasságuk nem volt hosszú életű. A polgári iskolai évkönyvek tanúsága szerint tárgyai mellett háztartási ismereteket, földrajzot és szépírást, később német nyelvet is tanított. A tanórán kívül Kanyó Mária az önképzőkörben, valamint az ifjúsági könyvtár megszervezésében szerzett érdemeker. Az ifjúsági könyvtár olvasóinak száma is jelentősen gyarapodott működése alatt. Sógora hősi halált halt az 1940-es évek elején, s ő nővérét két kisgyermekével együtt háztartásába fogadta, enyhítve ezzel az apa hiányát. Haláláig nővére családjában élt. Tagja volt a karmelita 3. rendnek. Vallásos meggyőződése miatt 1947-ben áthelyezték egy másik helyi iskolába. Ott sem maradhatott sokáig, mert vallásának továbbra is minden­napos gyakorlója maradt. Később Kisújszállásra helyezték, majd Túrkevén taníthatott. Itt Madarász tanító úr és családja vette pártfogásába és segítette őt mindenben. 1959-ben nyugdíjba kényszerítették, de továbbra is munkás napjairól számolhatunk be. A helyi Karmelita templom világi segítője volt, tanítványai ekkor is megkeresték, tanított német nyelvet, és korrepetálásokat vállalt. Az 1970-es években már súlyos beteg volt, 1976-ban hunyt el Kunszentmártonban. Forrás Polgári Iskolai Évkönyvek Hegedűs János (unokaöccse, 72 éves) Garay u. 11. sz. alatti lakos szíves közlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom