Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)
Bozókyné Kanyó Mária (1904-1976) tanár 1904-ben született Kunszentmártonban. Apja Szántó Lajos lakatosmester, anyja Kiss Borbála háztartásbeli. Apja 1913ban halt meg, őt követte néhány év múlva édesanyja. A hét gyermek árván maradt. (Közülük egy még kisgyermek korában meghalt.) Az akkor kilenc éves Máriát a csépai Kanyó István tehetős gazda fogadta örökbe. A jó képességű kislány az elemi iskolai tanulmányait kiváló eredménnyel végezte el, s nevelőszülei a kiskunfélegyházi tanítóképzőbe küldték tanulni. Oklevelének megszerzése után az ausztriai Sanct Pöltenben nyelvtudományt és történelmet tanult. 1928-ban végezte el a főiskolát, közben kitűnően elsajátította a német nyelvet, amelyet később sikerrel tanított. Két évet tanított irodalmat, nyelvtant, történelmet Dombóvárott, majd a kunszentmártoni polgári iskolába került. Rövid ideig helyettes tanár volt, de rövidesen véglegesítették. 1937-ben kötött házasságot Bozóky Attilával, ám házasságuk nem volt hosszú életű. A polgári iskolai évkönyvek tanúsága szerint tárgyai mellett háztartási ismereteket, földrajzot és szépírást, később német nyelvet is tanított. A tanórán kívül Kanyó Mária az önképzőkörben, valamint az ifjúsági könyvtár megszervezésében szerzett érdemeker. Az ifjúsági könyvtár olvasóinak száma is jelentősen gyarapodott működése alatt. Sógora hősi halált halt az 1940-es évek elején, s ő nővérét két kisgyermekével együtt háztartásába fogadta, enyhítve ezzel az apa hiányát. Haláláig nővére családjában élt. Tagja volt a karmelita 3. rendnek. Vallásos meggyőződése miatt 1947-ben áthelyezték egy másik helyi iskolába. Ott sem maradhatott sokáig, mert vallásának továbbra is mindennapos gyakorlója maradt. Később Kisújszállásra helyezték, majd Túrkevén taníthatott. Itt Madarász tanító úr és családja vette pártfogásába és segítette őt mindenben. 1959-ben nyugdíjba kényszerítették, de továbbra is munkás napjairól számolhatunk be. A helyi Karmelita templom világi segítője volt, tanítványai ekkor is megkeresték, tanított német nyelvet, és korrepetálásokat vállalt. Az 1970-es években már súlyos beteg volt, 1976-ban hunyt el Kunszentmártonban. Forrás Polgári Iskolai Évkönyvek Hegedűs János (unokaöccse, 72 éves) Garay u. 11. sz. alatti lakos szíves közlése