Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Turcsányi István (1899-1975) tanár Szülőfalujának Törökszentmiklóst tartotta, de ténylegesen Mezőtúron született, mégpedig a Becsali csárdában, melyet nagyapja bérelt akkortájt. Édesanyja egy szülés előtti utolsó látogatásra ment csupán Mezőtúrra, de már az újszülött kisfiúval tért haza. Édesapja kőművesmunkával tartotta el a családot. Itt járta az elemi, majd a polgári iskolát. A tanítóképző első három évét Székelykeresztúron végezte el, de a negyediket el sem kezdhette a háború miatt. 18 évesen, szinte gyermekként ment el katonának. A háború végén visszakerült Törökszentmiklósra, ahol Szenttamáson gróf Almássy Imrénél volt nevelő két éven át a gróf kiskorú lányai mellett. A gróf uradalmi iskolát rendezett be számára. 1920-ban kezdte el az Állami Polgáriskolai Tanítóképző Főiskolát Budapesten. 1923ban kezdett tanítani általános iskolai tanárként Kunszentmártonban. 1923. augusztus 9-én házasodtak össze a szintén pedagógus Fegyverneky Piroskával. Számtalan fontos tevékenység töltötte ki mindennapjait. Tizennyolc évig szerkesztette a Kunszentmártoni Híradót. Mezey Lajos, mint felelős szerkesztő csak a vezércikkeket írta meg, a felesége pedig az apróhirdetéseket szerkesztette össze, a többi feladatot Turcsányi Istvánnak kellett elvégeznie. Nevét viszont csak 1936. augusztus 23-tól 1938. július 17ig írták fel a lapra főmunkatársként. Tagja volt a Frontharcos Szövetségnek, a Stefánia Szövetség helybeli fiókjának. Mint a Nemzeti Egységpárt körzeti titkára szintén jelentős feladatokat végzett. Az 1946-ban Kunszentmártonban létrejött Jászberényi Magyar Állami Tanítóképző Intézet Paraszt Dolgozók Tanítóképző Intézete tanárai között természetesen ott találjuk Turcsányi Istvánt is. Az 1951. szeptember l-jén induló kunszentmártoni óvónőképzőben szintén dolgozott. Tagja volt az 1953-ban létrehozott kunszentmártoni gimnázium alapító tanári karának matematika-fizika-kémia szakos tanárként nyugdíjba meneteléig, 1959-ig. Számos kitüntetés, oklevél mellett a Kiváló Tanár címet is megkapta. Nyugdíjasként szinte kizárólag a helyi múzeum szervezésével és a gyűjteményi anyag gyarapításával foglalkozott. Öt tekintjük a kunszentmártoni Helytörténeti Gyűjtemény megalapítójának. Már tanári munkája mellett is történelemmel, néprajzzal foglalkozó kutató volt. Díjnyertes pályamunkáit a kunszentmártoni és a szolnoki múzeum őrzi. 1975. október 23-án hunyt el Kunszentmártonban. Forrás JÓZSA László 1975. Turcsányi István halálára. Kézirat. Damjanich Múzeum Helytörténeti Gyűjteménye N. 1369-88. SZABÓ István 2003. Egy pedagógus sorsa a Tiszazugban a múlt század elején. In: Múzeumi Levelek 78-79. Szolnok. 167. o.