Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Pájer Lajos (1868-1935) amatőr régész Pájer Lajos 1868-ban született Kunszentmárton péterszögi határrészén. A korának megfelelő egyszerű parasztemberek életét élte ő is, de a régiségek iránti ösztönös vonzódása kiemelte őt társadalmi környezetéből. Életkörülményei nem tették ugyan lehetővé a megfelelő tudományos képzettség megszerzését, kivételes adottságai révén azonban az ásó és a kapa segítségével a szó valódi értelmében vett régész vált belőle. Azokat a leleteket, amelyeket tudományos szempontból fontosnak tartott, igyekezett a megfelelő helyre juttatni. Az általa felkutatott leletek legnagyobb része a szentesi múzeum anyagát gazdagította, de jutott belőlük más múzeumok gyűjteményeibe is. Nagy része volt az ún. „öthalmi" leletek és az istvánházi leletek feltárási munkálataiban, de úgyszólván minden, a környékünkön előkerülő régészeti anyagnak a tudomány számára való megmentésében. Az avar kori ötvössír leleteinek szakszerű megóvásával viszont örökre beírta magát a magyar archeológia és Kimszentmárton kulturális örökségének aranykönyvébe. Az ötvössír leleteit szakszempontból feldolgozó dr. Csallány Dezső róla szóló méltatása képzett régésznek is dicséretére vált volna. Turcsányi István tanár úr, a Helytörténeti Gyűjtemény első igazgatója szerint Kunszentmártonban ő fogalmazta meg először egy régészeti társulat megalapításának szükségességét annak érdekében, hogy az előkerülő leleteknek legalább a másodpéldányai megmentődjenek egy helyi múzeum számára. Ez az elképzelése csak évtizedekkel halála után válhatott valóra. Háza ugyan a leletek tárháza volt, de a született zseni gondolkodásmódjával élő Pájer Lajos magános életet élt, s ebben nyilvánult meg egyéni tragédiája is, amikor 1935 júniusában önkezével vetett véget életének. A világhírű avar leletek előbb a szentesi Városi Múzeumba, évtizedek múltán pedig a szegedi Móra Ferenc Múzeumba kerültek. Kunszentmártonban csak 72 évvel az előkerülésük után, 2000 novemberében voltak láthatók a millecentenárium tiszteletére a Helytörténeti Múzeumban rendezett kiállításon. Pájer Lajos a föld rejtett kincseinek paraszt zseni kutatója életét a tudománynak áldozta, emlékének ápolása és megbecsülése éppen ezért kiemelt helytörténeti kötelességünk. Forrás Dr. CSALLÁNY Dezső A kunszentmártoni avarkori ötvössír. Karcag. 1933. Kunszentmártoni Híradó XVIII. évf. 26. sz. 1935. június 30.