Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Dr. Dómján Jenő (1874-1973) ügyvéd, újságíró Dr. Dómján Jenő 1874. augusztus 20-án Csépán szüle­tett, Dómján Ádám és Károssy Zsófia házasságából. Közép­iskoláit a szentesi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban (ma Horváth Mihály Gimnázium) végezte, ahol 1892-ben érettségizett. Jogi diplomáját a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jogi- és Államtudományi Karán szerez­te 1897-ben, majd a Szegeden folytatott joggyakorlati évek után a debreceni Ügyvédi Kamara vette fel tagjai névjegy­zékébe. Kiváló sportolói adottságai voltak, s 1905-ben a Magyarországon turnézó első angol labdarúgó csapat elleni magyar válogatottban ő is szerepelt. Szilárdfy Annával 1907­ben kötött házassága után Kunszentmártonban telepedett le, és házasságukból négy fiú és két leány származott. Az ügyvédi praxis mellett, a család csépai birtokán mintaszerű gazdaságot vezetett. Ér­deklődési köre rendkívül kiterjedt volt, különösen a technikai újdonságok keltették fel fi­gyelmét. Fényképész tehetségét bizonyítja, hogy a magyar művészi fényképezés folyóirata, A Fény is közölt tőle felvételeket. Nemcsak szerette a zenét, de maga is szépen hegedült. Az első világháborúban a szerbiai fronton szolgált, ahol megsebesült. A kommün és a vö­rös terror már Kunszentmártonban érte. Timon Zsigmond apátplébános úrral és másokkal együtt túszként őt is Szolnokra vitték, de sikerült megmenekülniük. A gazdálkodás mellett sok időt szentelt a közügyeknek is. Újságírással már Kunszentmár­tonba költözése előtt is foglalkozott: Csatár Andor csépai gyógyszerésszel 1905-1906-ban együtt szerkesztették a Csépa és Vidéke című lapot, majd Kunszentmártonban Bozóky Gá­bor lapjának, a Közérdeknek volt hosszú évekig felelős szerkesztője dr. Barna Domokossal együtt. A kunszentmártoni sajtótörténet legsikeresebb lapjának kiadása is az ő nevéhez fűződik: a háborúból hazatérve 1918-ban ő alapította meg a Kunszentmártoni Híradót, amelynek 1925 februárjáig felelős szerkesztője volt. A hetilapot Wolf Dezső könyvnyom­dája adta ki. Az 1944-ig 26 évet megélt újság mára a helytörténeti kutatás nélkülözhetetlen forrása és tárháza. 1925 tavaszán családjával Szegedre költözött, de Csépán tovább foly­tatta a gazdálkodást, és az 1935-ös nagyszabású járási faluszövetségi kiállításon minősé­gi búzatermékével aranyérmet nyert. Aktív részt vállalt továbbá a vidék árvízvédelmének megszervezésében, hosszú évekig a Körös-Tiszazugi Árvízmentesítő Társulat elnöke volt. A második világháború után, miután minden vagyonát államosították, gyermekeihez Bu­dapestre költözött, és ott élt kilencvenkilenc éves korában bekövetkezett haláláig. Forrás Kunszentmártoni Híradó XVIII. évf. 39. sz. 1935. szeptember 29. Dómján Jenő budapesti lakos emlékezése nagyapja életpályájára

Next

/
Oldalképek
Tartalom