Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Dóka Bertalan (1876-1960) tűzoltóparancsnok Kunszentmártoni nemesi családból származott. Neve tűzoltóként fogalommá vált. Középiskoláit Törökszentmiklóson végezte. 1893-ban irodatisztté nevezték ki, ebben a hivatalában 35 évet töltött el. Alispáni kinevezéssel 25 évig volt a hatósági munkaközvetítő hivatal vezetője. Volt városi levéltáros és helyettes anyakönyvvezető. Feleségétől Zonay Annától két fia született, Bertalan és Dezső. 1892-től a Kunszentmártoni Önkéntes Tűzoltó Testület titkáraként dolgozott. 1912-ben alparancsnok lett. 1922-ben a testület főparancsnokának nevezték ki. Erdemei elismeréseként tiszteletbeli járási felügyelői címet kapott. Az első világháborúban a 19. népfelkelő zászlóaljhoz rendelték katonai szolgálatra. 1915-ben az orosz fronton súlyosan megsebesült, ezért 1916 augusztusában rokkantként a katonai szolgálat alól felmentették. Tisztséget töltött be az Országos Vöröskeresztes Egyesületben, melynek számvivője, illetve a Levente Egyesület jegyzője lett. Tagja volt az Országos Hitelszövetkezet Felügyelő Bizottságának, az Iparoskör választmányának és az Úri Kaszinónak. 1931-ben az Önkéntes Tűzoltó Testület 40 éves jubileumán a helyi vezetők külön is megemlékeztek kitűnő munkásságáról, szervezőképességéről, a vezetése alatt álló testület fejlesztésében véghezvitt szerepéről. Önzetlen munkájáért a magyar kormány királyi díszéremmel tüntette ki. 1942-ben vált meg négy évtizedes tűzoltói tevékenységétől. Erdemeit azzal is elismerték, hogy helyére fiát nevezték ki. Kitüntetései: Katonai Millenniumi Erem, Polgári Tisztviselői Millenniumi Erem, 25 éves Tűzoltói Szolgálati Erem. 1960-ban a Felső temetőben lévő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Forrás JÓZSA László 1992. A kunszentmártoni Önkéntes Tűzoltó testület története 1892-1992. Kunszentmárton. 53-55. o. OROSZLÁNY Gábor (szerk.) 1930. Nagykun városok 1920-1930. Karcag. 138. o. Dr. SCHEFTSIK György (szerk.) 1935. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs. 105. o.