Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Hegedűs Krisztián Dr. Bozóky Árpád (1868-1925) ügyvéd, országgyűlési képviselő 1868. június 25-én született Kunszentmártonban, apja Bozóky Antal, a Jászkun Kerületek főügyésze volt. Középiskoláit Szarvason és Kecskeméten végezte, majd a családi hagyományt követve Budapesten jogot tanult. Egyetemi tanulmányai után hosszabb ideig tartózkodott külföldön, ahonnan hazatérve Budapesten, Szolnokon és Nyitrán folytatott joggyakorlatot. 1894-ben ügyvédi irodát nyitott Kunszentmártonban, ahol rövid idő elteltével a közélet egyik meghatározó személyisége lett. Magát a Rákóczival bujdosást vállaló Bozóky kuruchadnagy leszármazottjának tekintette, és ehhez híven szenvedélyesen képviselte a függetlenségi nézeteket. 1901ben elindította és szerkesztette a Közérdek című lapot, amelyben szintén a függetlenségi eszmét népszerűsítette, valamint a közélet tisztaságáért küzdött. Vezetője volt a kunszentmártoni Függetlenségi és 48-as Pártnak, melynek nemzetiszín zászlóira csupán egy évszámot íratott: 1848. Népszerű programjának köszönhetően 1905-ben és 1910-ben is a kunszentmártoni kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Annak érdekében, hogy politikai feladatait megfelelően el tudja látni, 1906-ban kénytelen volt ügyvédi irodáját Szolnokra áthelyezni. Képviselőként 1908-ban a magyarországi cigányság letelepítésére tett javaslatot. Többször felszólalt a közoktatás és a közegészségügy államosítása, megyei egészségügyi hivatalok, valamint a kunszentmártoni választókerületben kiskereskedelmi tőzsde létrehozása érdekében. Minden felszólalásában a függetlenségi eszméket képviselte. Szorgalmazta az önálló magyar hadsereg felállítását, és ellenezte a császári jelképek magyarországi használatát. 1908-ban nem szavazta meg az adóemelést, és nem támogatta Bosznia és Hercegovina annektálását. Ugyanebben az évben lépéseket tett a Körös folyó hajózhatóvá tételének és a gátak magasításának ügyében. 1911-ig képviselte szülőföldje és az 1848-as forradalom eszméit az országgyűlésben. Síkra szállt az egyéni, társadalmi és politikai szabadságjogokért, személyében szenvedélyes ellenzéki politikussal gazdagodott az akkori politikai élet. A nagy „kunembert" - ahogy a korabeli sajtó nevezte - 1925. január 31-én családja (dr. Bozóky Árpádné, született Kiss Szeréna, valamint három gyermeke, Bozóky Árpád, Bozóky Antal, és Bozóky Margit) és Kunszentmárton város közösségének mély gyásza közepette helyezték örök nyugalomra a Felső temetőben lévő családi sírboltban. Forrás GULYÁS Imre 2005. Kunszentmárton mezőváros és térsége követei, országgyűlési képviselői 1848-2005. Kunszentmárton 43-47. o. Kunszentmártoni Híradó 1925. VIII. évf. 5. szám 1. o.