Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)
Hegedűs Krisztián Benke Boldizsár (1890-1945) papír- és könyvkereskedő 1890-ben született Kunszentmártonban. Iskoláit is szülővárosában végezte, majd nyomdásznak tanult. 1903-ban kezdte pályáját Bozóky Gábor kunszentmártoni nyomdásznál. Segédként dolgozott Nagyszebenben és Szászvároson, majd üzemvezetőként Kalocsán. Induló karrierjét az első világháború törte ketté. 1914ben az elsők között önként jelentkezett frontszolgálatra. Kiképzése után a szolnoki 68-as gyalogezred katonájaként a szerb frontra vezényelték. A harcok során 1914 szeptemberében hadifogságba esett, majd Szerbiából Albánián keresztül Olaszországba, végül Franciaországba került. A hadifogolytáborok nyomorúságából csak hat év után szabadult. 1920-ban térhetett vissza Kunszentmártonba. Katonai szolgálataiért másodosztályú ezüst vitézségi érmet kapott. A hosszú kényszerű távollét után eredeti szakmáját folytatta szülővárosában. 1925-ben alapító tagja volt a Benke és Lakatos Könyvnyomda és Papírkereskedő Cégnek. 1928-ban önálló könyv- és papírkereskedő vállalkozásba fogott. 0 adta ki a Kun szentmárton és Vidéke című sajtóorgánumot. A közéletben is aktív szerepet vállalt. A helyi Iparoskör és az Iparos Ifjak Egyesületének vigalmi elnöke volt. A Körös-partján felállított színpadon számos színdarabot és passiójátékot vittek színre az ő rendezésében. Amatőr fotósként sok érdekes felvételt készített Kunszentmártonban, amelyek bemutatják az 1920-as '30-as évek városképét, s a múlt fontos relikviái. Korabeli kiadványokban is szerepelnek jól sikerült fotói, sőt néhányból képeslap készült. Előszeretettel fotózott városi rendezvényeken, társasági összejöveteleken, ezért bepillantást nyerhetünk az akkori kunszentmártoni emberek hétköznapjaiba is. 1945. június 12-én helyezték örök nyugalomra a Felső temetőben található családi sírboltban. Forrás DR. SCHEFTSIK György (szerk.) 1935. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs. 104. o. OROSZLÁNY Gábor (szerk.) 1930. Nagykun városok 1920-1930. Karcag. 142. o.