Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Seres Katalin (1922-2003) apáca, naiv festő Szülőfaluja a Kunszentmártonból kivált Mesterszállás, de szülei és a kiterjedt rokonság révén kunszentmártoninak vallotta magát. A tanyavilágban született 1922-ben, itt nőtt fel. Ebből a paraszti világból kitörni vágyó, lázadó gyermeklány és később már felnőtt nő életét A pusztai vadóc című önéletírásából ismerhetjük meg. Egy jórészt eltűnt társadalmi osztály és életmód utolsó emlékének szánta könyvét. Ez a paraszti világ alakította gondolkodását, formálta viselkedését és a mindkettőt meghatározó normákat. Vágyott egy másik, az egyéniséget jobban elismerő, a képességeket jobban kibontakozni hagyó, segítő másik világba. A család tiltakozása ellenére elérte, hogy a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjének tagja legyen mint apáca, dolgozó nővér, rendi nevén Mária Avita. A családregénynek is tekinthető döbbenetesen őszinte önéletírásból nemcsak a paraszti sors, az alföldi tanyavilág ismerhető meg, hanem a rendek működését, a korlátozásokat, a szerzetes nővérek hányatott életét is bemutatja. A szerzetesrendek feloszlatása után dolgozott házi cselédként, gyári munkásként, plébánián házvezetőnőként és kántorként, a hozzátartozóit segítő nővér életét élte. Öreg napjaiban visszakerült egykori szerzetesrendjébe Debrecenbe, a Svetits Intézetbe, ahol 83 éves korában elhunyt. A zene, a rajzolás és az írás mindig foglalkoztatta, érdekelte. Egyiket sem tanulhatta, s csak minden más kötelességének teljesítése után gyakorolhatta. Naiv művészetét írásaiban, képein a szociográfiai, néprajzi hitelesség jellemzi. A kunszentmártoni Alsó temető kálváriájának stációs képeit ő festette újjá. Képeiből 1992-ben, 70. születésnapjára az Albertinumban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének székházában kiállítást rendezett Erdélyi Zsuzsanna és Sinkó Veronika. Az ünnepséget megtisztelte látogatásával Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök is. További kiállításai: 1995 Mesterszállás, 2002 Naiv Művészek Múzeuma, Kecskemét. Erdélyi Zsuzsanna szakértői közreműködésével előbb egy rövid interjút, majd kétrészes portréfilmet készített róla Szemadám György a (H)arcképek című sorozatban, amit a televízió be is mutatott.