Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)
Dr. Szabó László: Néprajzi kutatások a Tiszazugban
netének alapjául szolgál. Hogy eredetileg a néprajzkutatás segédanyaga volt, le sem lehet tagadni. Szilágyi Miklós - midőn egy országos konferencián mérlegre tette a Néprajzi Társaságban - azt írja róla, hogy a „néprajzi anyag áradó bősége" jellemzi. A Tiszazug földrajzi neveinek gyűjtését 1963-tól kezdte szervezni Szabó László. 1965-ben Kakuk Mátyás Kunszentmárton földrajzi nevei című munkáját azzal a céllal adta ki a Damjanich Múzeum, hogy ez mintája legyen az egész megyében szervezés alatt álló gyűjtésnek. 8 Csak később tudtuk meg, hogy az 1950-es évek közepén Tiszaföldváron tanító Balogh Lászlónak majdnem befejezett gyűjteménye van. Az 1960-as évek végén felvettük vele a kapcsolatot, ám a megye vezetői közbeavatkoztak a tudós tanár ötvenhatos múltja miatt, s így gyűjteménye nem kerülhetett hozzánk. Előbb Horgosi Ödön a Jászberényi Tanítóképző Főiskola tanára, majd az ugyanitt tanító Farkas Ferenc szervezte tovább a kutatást, ami végül önálló kötetben a Szolnok Megye Földrajzi Nevei című sorozatban a főiskola kiadásában meg is jelent. 9 Munkaközösségünk az addigi gyűjtéseket átadta Farkas Ferencnek, tagjaink közül többen tovább dolgoztak. (Enyedi Antalné, Csetényi Mihályné, Mohácsi Lászlóné, Benkó József). A kötet és annak cédulái sokrétűen hasznosíthatók. Néprajzi szempontból három nagyobb gyűjtést kell még megemlítenünk. Az egyik Gonda Sándor csépai állatorvos munkája, amely először újságcikkek formájában jelent meg a kunszentmártoni helyi lapban, majd önállóan is kiadta a szerző 1935ben Babonák és kuruzslások a Tiszazugban címmel. 10 Bálint Sándort a harmincas években a csépai ember, Mészáros Mihály halottláió híre csalogatta át a Körösön, s tette nevezetessé alakját a néprajzi irodalomban is. Később Barna Gábor és Czövek Judit is jelentős, a halottlátóra vonatkozó anyagot találhatott még. 11 Ugyancsak egy nevezetes ember, Bagi báró anekdotahős elevenen élő folklór anyaga ösztönözte Ferenczi Imrét tiszazugi gyűjtésre. 12 Barna Gábor egyik meghatározó egyénisége volt a tiszazugi kutatásoknak. Ma a Szegedi Egyetem Néprajzi Tanszékének vezetőjeként küldi hallgatóit erre a terepre, s gazdagítja saját írásaival is a Tiszazugra vonatkozó irodalmat. Kunszentmártoni születésű lévén, középiskolás korától végez néprajzi gyűjtéseket szülőhelyén és környékén. Első díjazott pályamunkáját (1968) a Damjanich Múzeumba küldte el, az évente meghirdetett Országos Néprajzi- és Nyelvjárásgyűjtő pályázatra (Egy tiszasasi juhász dalkincse). Mind a családjának értelmiségi hagyományai, mind tanárai segítették, ébren tartották érdeklődését. A múzeum is pártfogolta. így került a debreceni KLTE-re B , ahol néprajzot, latint és történelmet hallgatott. Egyetemista korában szinte külső 8 Kakuk M., 1965. 9 Farkas F., 1989. 10 Gonda S., 1935. 11 Bálint S., 1942. kötetben többször szól róla foglalkozik vele. 12 Ferenczi I., 13 KLTE: Kossuth Lajos Tudományegyetem Kiállításrendezés közben Az emberi élet fordulói c. Czövek J., 1987. - Barna G. a Csépa kötetben kiemelten
