Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)
Pusztai Gabriella: Húszéves a kunszentmártoni múzeum
melyeket eredetileg is ott végeztek a mesterek. Itt nyílik lehetősége a vendégeknek - köztük a gyerekeknek, fogyatékosoknak, vakoknak, gyengén látóknak - a kiállított tárgyakhoz közelebb kerülni: a birkaszőrt megtapintani (állatsimogatás), a száradó bőrt megfogni, a nedves agyagot gyúrni, a kerámiák formáját kitapintani. Elképzelésünk az volt, hogy a műhelyekben a nyersanyagtól, az első munkafolyamattól a késztermékig részletesen mutassuk be az adott mesterség szakmai fogásait. A kiállítások rendezésénél a tárgyakat (szerszámok stb.) funkciójuknak megfelelően helyeztük el, azt a hatást keltve, hogy a műhelyből éppen most ment ki valamiért a mester. A fali tablókon leírás könnyíti meg az elkészítés menetének megértését, a tárgyak felismerését. A tárlat megtervezésekor az előzőeknél nagyobb hangsúlyt kapott a nyersanyagok és a késztermékek minél szélesebb körű, minél változatosabb bemutatása. Gondolok itt a különböző készültségi fokú (nyers, kiégetett, díszített stb.), formájú, díszítésű kerámiákon, cukrász díszmunkákon át a szűcsök által használt bőrök „gazdájára", a birkára is, melynek karámja az udvaron áll. Ez utóbbi számottevő vonzerőt képviselhet a következő években. A múzeum jövője szempontjából a kézműves bemutatók, foglalkozások feltételeinek megteremtését elkerülhererlennek ítéljük. 24 Elsőként a fazekasműhelyben tervezzük az alkotó tevékenység elindítását. Az udvar jó időben alkalmas csoportok foglalkoztatására, agyagozásra ill. a kerámiák kiégetésére. Adottságaink lehetővé tennék késtíbbiekben az udvari szín kibővítésével a szita elkészítésének bemutatását (szövőszék vásárlásával) ill. cukrászati foglalkozásokat (pl. marcipánfigurák készítése). Tevékenységünk célja, hogy a kunszentmártoni múzeumot a városban és a Tiszazugban honos hagyományőrző mesterségek, mesterek bemutatóhelyévé tegyük, s olyan intézményt tartsunk fenn és működtessünk, mely gyűjti ezen mesterségek emlékeit és segíti fennmaradásukat. IRODALOM TURCSÁNYI István 1974. A kunszentmártoni Múzeum 5 éve 1969-1973. Damjanich János Múzeum Helytörténeti Adattára, továbbiakban DAMHA 35-72. SZENDREI Eszter 1986. Új múzeum a Tiszazugban. Helytörténeti Múzeum Adattára, a továbbiakban HMA 1847. BARNA Gábor 1982. A Tiszazug történeti-néprajzi kutatásának 10 éve HMA 997. Egy múzeum születése. A kunszentmártoni múzeum avatására készült kiadvány az időszaki kiállításhoz, 1985. HMA 1649/1. SIMON Béla 1966. Múzeum a tömlöcben. Szolnok Megyei Néplap XVII. évf. 1966. november 17. Szélmalomban kap helyet a kunszentmártoni múzeum. Szolnok Megyei Néplap XI. évf. 1960. december 13. Helytörténeti Múzeum vendégkönyvei 1969-85. Helytörténeti Múzeum vendégkönyvei 1985-2005. SZABÓ László (szerk.) 1981. 10 éves a Tiszazug kutatása. Szolnok SZENDREI Eszter 1986. Új múzeum a Tiszazugban. Előadás kézirata, HMA 1847. 24 2005-ben a városi gyermeknapi kézműves foglalkozásoknak már a múzeum udvara adott helyet.
