Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)

Dr. Barna Gábor: Kunszentmártoni és tiszazugi kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig

témához igyekeztünk megfelelő arányban néprajzi, szociográfiai, képzőművészeti, zenei előadást is kapcsolni, azaz egy-egy korszakot és témakört lehetőleg komplex módon vizsgálni, elemezni. Ezt a komplexitást pedig a különböző tudományágak, tudományszakok bevonásával értük el. E történeti kutatássorozatra építettük fel 1976-tól kezdődően a vidék módszeres néprajzi kutatását. Alapelvnek továbbra is érvényesnek tartottuk, sőt el is mélyítettük a komplex vizsgálati módot, amennyiben 1976-tól kezdődően földrajzos, történész, társadalomtörténész, néprajzos, folklorista, nyelvész, s - néprajzi témákról, népi gazdálkodásról van szó - napjaink agrár szakemberei végeztek a Tiszazugban kutatásokat, s számoltak be a hagyományos őszi tanácskozásokon elért eredményeikről. A tanácskozáshoz mindig a kutatott téma egy-egy részletét bemutató tematikus kiállítás csatlakozott, amelynek anyagát a közös nyári gyűjtőakciók során gyűjtöttük össze. 1976-tól ugyanis azzal egészült ki a Tiszazug és Kunszentmárton kutatása, hogy minden évben kutatótáborokat szerveztünk a közös, intenzív - és így nyilván eredményesebb - gyűjtőmunka érdekében. E táborokba a szervező Szabó László és Barna Gábor mellett bekapcsolódtak a Szolnok megyei muzeológusok (Bellon Tibor, Szabó István, Örsi Julianna, Gulyás Éva, Bathó Edit) és nagyobb számban debreceni és budapesti néprajz szakos egyetemi hallgatók (Bereczki Ibolya, Molnár Agnes, Magyari Márta, Tóth Judit, Zomborka Márta, Kotics József, Országh Mária), valamint természetesen a helyi tiszazugi önkéntes gyűjtők is (Benkó József, Csetényi Mihály, Csetényi Mihályné, Botka János, Barna Mária, Baldaszti József, Józsa László, Mohácsi Lászlóm, Németh Margit). 1978-tól pedig eredményesen kutatnak e gyűjtőtábor keretében a Debreceni Zeneművészeti Főiskola hallgatói Bencze Lászlóné vezetésével (pl. Győrfi Katalin). A tiszazugi gyűjtőtáborok munkájába kezdettől fogva bekapcsolódtak a szomszédos Csongrád, Bács-Kiskun és Pest megyék néprajzosai, s a kutatott témáknak megfelelően más múzeumok és levéltárak szakemberei (Sztrinkó István, Nóvák László, Felföldi László, Niedermüller Péter, Szilágyi Miklós, Viga Gyula, Bodó Sándor, Szabó Zoltán, Havassy Péter, Vidák István, Nagy Mária, Dercsényi László, Faragó Józsefné, Pusztainé Madár Ilona). Az évek során ugyan több alkalommal is szerveztünk kizárólag néprajzosok részvételével kutatótábort (Mesterszállás, Öcsöd, Csépa, Kunszentmárton, Tiszakürt). A munka nagyobb részét a nyári, ún. alkotó táborokban végeztük el. Párhuzamosan több munkacsoport tevékenykedett. Legnépesebb az amatőr festőké volt, de dolgoztak itt fafaragók, hímzők is. Munkájukat országosan is elismert művészek, népművészek, mint pl. Erdős Péter festőművész (Hódmezővásárhely) és Nagy Kristóf, népi iparművész irányították. Esténként pedig neves szakemberek beszéltek a táborlakóknak - hogy csak a néprajzosokat említsem - a népi kultúra egyes részterületeiről, problémáiról (pl. Ujváry Zoltán, Halász Péter, Juhász Antal, Bodor Géza, Bellon Tibor, Dám László). Összetételét, célját, eredményeit tekintve ez a tábor országosan is egyedülálló volt. 1980-tól kezdődően - takarékossági okokból - kétévenként rendezték meg. Ettől kezdve azonban a néprajzosok nem vettek részt munkájában. 1976-tól pedig kiegészítettük a vizsgálatokat a kiemelt témakörhöz kapcsolódó járási néprajzi pályázattal, amely minden évben nagyon eredményes volt. A pályázati kérdőíveket iskolások, iskolai szakkörök számára én írtam, ezt felhasználták a felnőtt pályázók is megfelelő kiegészítéssel. E pályázati rendszernek volt előzménye 1976 előtt, amikor egy alkalommal édesanyám, ár. Barna Domokosné segítségével a Gyermek egy napja régen és ma, valamint Gyermekjátékok címmel készültek dolgozatok. A pályázatok közül a jobbak mindig részt vettek a megyei és az országos gyűjtőpályázaton is. Legeredményesebben Csetényi Mihályné, Csetényi Mihály, Mohácsi Lászlóné, Gergulics Péter és Enyedi Antalné szerepeltek. A szervezeti formákról tehát ezeket lehet általánosságban elmondani: a kiemelt téma kutatását közös csoportmunka keretében ún. gyűjtőtáborban végeztük, ahol és amikor tárgyakat is gyűj-