Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Szabó László: Előszó

műhelyeket veszek rajta. Ekkor került a Damjanich Múzeum birtokába a Zsemberi-féle kovács-, a Kerekes-féle kádár-, a Pásztor János-féle szűcsműhely anyaga. Bozsik Kálmán fazekas ekkor már átköltözött Martfűre, és a következő évben műhelyének maradványát ott vásároltam meg. A Jauernik-féle rézműves műhelyt, mert ő sem dolgozott már, két évtizeden keresztül nem sikerült megszereznem. Óriási érdeme Pusztai Gabriellának, hogy ez neki sikerült. Időközben Smuta Kálmánné segítségével megindultak a tiszazugi tanácskozások Kunszentmártonban, októberben a múzeumi hónapban pedig a tanácskozáshoz kapcsolódva egy évig álló kiállítást készítettünk. Ekkor már a Barna család is bekapcsolódott az aktív segítők közé (Barna Domokosné, Barna Gábor, Barna Mária). 15 konferenciát rendeztünk, mely tematikus jellegű volt. Minden évben kiválasztottunk egy témakört, melyhez a nyaranta megrendezett tiszakürti és kunszentmártoni kutatótáborokban gyűjtöttünk: kisipar, szűcsmesterség, állattartás, szőlészet-borászat, kubikosság, vízi élet, népművészet, népszokások, szakrális emlékek stb. A gyűjtések anyaga a kunszentmártoni múzeumba került és része állandó és időszaki kiállításoknak. A múzeummá nyilvánítás után főállású munkatársa lett az intézménynek: T. Bereczki Ibolya, Magyari Márta, Barna Mária, Szendrey Eszter és jelenleg Pusztai Gabriella. A kiállítások rendszeressé váltak, tárlatvezetéseket tartottak és egyre kevesebb segítséget igényeltek, mert önállóan is el tudták látni feladatukat. Határozott profilt Pusztai Gabriella adott a múzeumnak. Kihasználva az épület adottságait, a cellákban egy-egy kismesterséget mutat be (pl. szitakötő-, cukrász-, fényképészműhelyek), tehát voltaképpen a kismesterségek múzeumát hozta létre, amely be van ágyazva Kunszentmárton történetébe. Emellett időszaki kiállításokat is rendez. Meg kell említenünk az egyik legnagyobb rendezvényünket, melynek anyaga Szolnokon jelent meg Kunszentmárton és a Tiszazug kisipara címmel 1982-ben. 27 előadást illetve tanulmányt tartalmaz, amely a középkori régészeti anyagtól kezdve Kunszentmárton akkori iparáig ad képet a város és a Tiszazug iparáról, bár túlsúlyban van a néprajz. A konferenciákon szokás szerint együtt szerepelnek megyei, megyén kívüli múzeumban dolgozó néprajzkutatók, helytörténészek és társadalmi gyűjtők.