Tiszaföldvári Hírlap, 1994 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1994-06-01 / 6. szám
HSZAFÖLDVÁRI HÍR1AP 15 Elballagtak az ÓVODÁSOK Szerkesztőségünk a homoki óvodások - ballagó ünnepségére kapott meghívást. Egy ilyen esemény legalább akkora izgalmat jelent a szülőknek és nagyszülőknek, mint az iskolába induló, ballagó gyerekeknek. A mindig lelkes óvónők színvonalas műsorokat állítottak össze, a csoportok pedig - tele szorongással és figyelemmel - szívük teljes szeretetével adták ezt az "ajándékot" az anyukáknak, apukáknak, nagyszülőknek. Az őszinte örömkönnyek, a taps, a mosoly kitörölhetetlen élmények gyereknek és felnőttnek egyaránt. Az óvoda vezetése és dolgozói egy kisebb vidámparkot szerveztek, amit a műsor után birtokba is vettek a gyerekek. Ősszel az óvodába újabb kiscsoport érkezik és a munka folyik tovább, énekelve, táncolva, nyelveket tanulva. Jacsa, gratulálunk!- peta -A városi sportcsarnokot avató rendezvénysorozatnak volt egy nagyon szén mozzanata, amikor az idén alapított vándorserleget átadták Tóth Lászlónak az eddigi példaértékű sportolói tevékenynél géért, eredményeiért. Többszöri próbálkozásra Laurinyecz István időt és/Éradtságot nem kímélő szervezése en^mjpíy^ként, a Polgármesteri Hivatal támogatásával jött létre ez a díj. Évente key ülhet átadásra, ha a döntéshozó testűlek arra méltó személyt talál. A követeimé^ egyszerű, hiszen csupán követhetöffemberi tulajdonságokkal és kiemelkedő sportolói tevékenységgel, sportolóhoz méltó életmódot élő, aktív tiszaföldvári sportembernek kell lenni. Jacsa ezt a serleget egyhangú szavazással kapta.- Biztosan többen megtették, most én is gratulálok a díjhoz.- Nagyon meglepett és őszintén jól esett ez a bizalom. A helyi sportélet volt jobb helyzetben is, de lehet ismét kellő rangja, amit segíthet ez a vándordíj.- Te hogyan kezdted?- Gyerekként közel laktunk a sportpályához, ahol édesapám és barátai lelkesen fociztak. Ahogy a táskát letettük, irány a pálya és hajtottunk kifulladásig. ^Kerestük mindig az alkalmat a játékra iskolában és ||$kolán túl is. Voltak példaképeink, akik mellett ^kitartottunk és törekedtünk arra, hogy egyszer mi is Iflflpnok legyünk. Most a gyerekek, de az iskolai -'ijes tnevel és hozzáállása is más, pedig a játék most is csodálatos.- Hivtak-e más csapatok? csagilpa^ör megkerestek, talán még most is képes va^Ок|>ШП teljesítményre, hogy felfigyelhetnek rám. ♦ Közfe^naradtál Tiszaföldváron. ^Waapaáitt mindig számított rám és ez fontos. A spbjrt barátokat, kedves ismerősöket jelent, emberi kapcsolatokat és emberi tartást, és ez remek dolog. Én földvári vag|ok és az is maradok.- Csak játssÖtÓk fbyább a csapattal és hisszük, ismét lesznek jobb evei a sportéletnek Tiszaföldváron!
