Tiszaföldvári Hírlap, 1994 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1994-04-01 / 4. szám
2 TISZAFÖLDVÁRI Hf RT. AP TH EXKLUZÍV Eltelt közel négy év az önkormányzati választások óta. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy hogyan értékeli az önkormányzati testület az eltelt időszak alatti munkáját. Az előző számban Tiszaföldvár polgármestere nyilatkozhatott. A képviselőtestület tagjainak azonos témakörökben tesszük fel a kérdéseket. Kinek milyen elképzelései voltak az induláskor; hogyan értékeli a testület és saját munkáját, mennyit fejlődött a település, milyen nehéz döntései voltak, további tervei. Ezekről a kérdésekről Dr. Császár Szilveszterrel beszélgettem elsőként. T.H.: A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon milyen elképzelésekkel indult? Dr.Cs.Sz.: Az önkormányzati választásokon kettős céllal indultam. Elsőként szerettem volna képviselni az MSZP-t, pontosabban nem is a pártot, hanem a párt elképzeléseit, és minden szocialista párti képviselő azzal a céllal indult, hogy a párt képviselői jelen legyenek az önkormányzatban és képviseljék ezt a szellemiséget. A másik elképzelésem az volt, hogy ebben a változó időszakban - főleg szakmai ismereteimmel - segítségére lehetek településünknek. T.H.: Mennyire volt elégedett az akkori választási eredményükkel? Dr.Cs.Sz.: Abban az időben örültünk, hogy négy képviselőnk került be a testületbe. Akkor ezt nagy sikernek könyveltem el, és most is úgy vélem, hogy érdemes volt indulnunk. T.H.: Véleménye szerint hogyan működött az önkormányzati testület? Történtek-e a működésében gyökeres változások? Dr.Cs.Sz.: Az első időszakra a pártok szerinti működés volt a jellemző. Pontosabban nem is a pártérdekek domináltak, hanem a helyi koalíció (MDF, SZDSZ, FKGP) azon igyekezett, hogy többségével kiszorítsa az MSZP és TPT képviselőit az érdemi döntésekből. Végsősoron eljutottunk oda, hogy ez a működési forma megszűnt. Azt kezdtük el csinálni, amiért megválasztottak bennünket. A kezdetekre jellemző pártfegyelem megszűnt és a szakmai döntésekre koncentrált a testület, a korábbi politikai döntésekkel ellentétben. Lassanként felbomlott a "koalíció" és a képviselők a település érdekeit szem előtt tartva - pártoktól függetlenül - döntöttek. Ehhez az is szükséges volt, hogy a polgármester úr belássa, hogy csak így lehet működőképes az önkormányzat. T.H.: Az elmúlt négy éves ciklus alatt miben fejlődött településünk? Dr.Cs.Sz.: Itt a legjelentősebb fejlődést abban látom, hogy jópár út szilárd burkolatot kapott. Mindenki tudja, hogy ezekben az utcákban lehetetlen állapotok uralkodtak. De ez csak a kezdet. Fejlődött - a régebben beindult - csatornarendszer, a gázellátás, amelyben jelentős szerepet játszott a lakossági hozzájárulás is. Az oktatás tárgyi feltételei is lényegesen javultak. Gondolok itt a gimnázium fejlesztésére, az Ószőlői Iskola tetőtér beépítésére, a tornacsarnok építésére. Az egészségügy vonalán még adósak vagyunk, bár említhetem a központi ügyeletet és a minilabor létrehozását, de ez még kevés! Adósak vagyunk az infrastruktúra fejlesztésével és remélem, hogy még ez a képviselőtestület elmondhatja, hogy előre lépett a telefonkérdésben. T.H.: A testület működésében milyen szerepet tulajdonít saját magának? Dr.Cs.Sz.: Saját magamnak különösebb szerepet nem tulajdonítok, én is a testület tagja vagyok, testületi döntések születtek. Meg kell említenem, hogy a fejlesztési kérdésekben a tagok többsége - pártállástól függetlenül - a település érdekeit tartotta szem előtt. A kezdeti "nagytakarításra" irányuló törekvések nem valósultak meg, amelyet az idő is igazolt, hogy jó, hogy nem történtek meg. Ezek után körvonalazódott az együttdolgozás lehetősége. Persze ez nagyon lassan alakult ki. T.H.: A négy év alatt az Ön számára mely döntése volt a legnehezebb? Dr.Cs.Sz.: Az egyik legnehezebb döntésem a Gimnázium hovatartozása volt. Én a Megyei Önkormányzathoz való csatlakozást támogattam, azon praktikus okból, hogy a működéshez jobb anyagi feltételeket ott láttam biztosítottnak. A másik: a Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatóválasztása volt. Azért volt nehéz, mert magam számára sem tudtam megítélni, hogy ki lesz a jobb vezető. Ezért tartózkodtam. A harmadik: ez inkább a testület nehéz döntése volt, amikor a nagy vihart kavart Ószőlői Iskola igazgatóválasztására került sor. Úgy érzem, hogy az idő bizonyította, a testület akkor helyesen döntött. T.H.: Ha visszaemlékszik, volt-e olyan döntés, amellyel egyáltalán nem értett egyet? Dr.Cs.: Ilyen volt a már korábban említett gimnázium ügye. Még egy dologgal nem értettem egyet, amikor 1991- ben az önkormányzati testület többsége úgy döntött, hogy nincs szükségünk egy négy éves programra, mondván, nem kell előre ígérni dolgokat. Pedig a munkánkat is segítette volna és a számonkérést is lehetővé teszi. Elképzelések és célok nélkül nagyon nehéz az előrehaladás. Ez nem döntés volt, de hiányolom, hogy az önkormányzat nem segítette a civil szerveződéseket. Nem hogy nem segítette, de a kezdeti időszakban a helyi hatalom az ilyen szerveződések elsorvasztására törekedett. Pedig egy modern polgári társadalomban az önkormányzatok legfőbb segítőjének az ilyen szervezeteket tartom. Csak nem kell pártoknak tekinteni őket, mint ahogy a TPT-vel tették! Ezek a szervezetek hiányoznak most. Ezek nem politikai szervezetek, ezek nem hatalomra törnek és nem a hatalom ellenében dolgoznak mindenáron. T.H.: Mi volt az az önkormányzati döntés, mely - ön szerint hosszútávra meghatározta a település életét? Dr.Cs.Sz.: Szerintem a helyi adók bevezetése volt. Bármilyen nehéz, ezt a lépést meg
