Tiszaföldvári Hírlap, 1994 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1994-02-01 / 2. szám
4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP HATVAN ÉVE ÍRTÁK A kunszentmártoni mandátum Péntek délután nagy napja volt Kunszentmártonnak. Amit oly régóta óhajtott az egész választói kerület az beteljesedett. Dr. Mezei Lajos immár a kunszentmártoni kerület egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselője. Ismerni mindenki ismeri. Ott él közöttünk s hosszú évek során harcolt fáradhatatlanul a Tiszazug érdekében. Még a múltkori választási küzdelmének eredménytelensége sem csüggesztette el. Ő nem a mandátumért, hanem a közért, polgártársainak érdekeiért harcolt. Nem volt olyan nemes terv, melyért ő körömszakadtáig ne harcolt volna. Ő maga is számtalan korszerű eszmét vetett fel és vitt diadalra. Egész élete egy munkás élet. /.../ Ritka szép jellemvonás már az is, hogy porgrambeszédében nem ígért fűt-fát, hanem csak szeretetét s további munkáját. Nem is fognak csalódni benne választói... /február 4./ Le a csontváz nőkkeif Újabban ismét nagy agitáció indult a női soványítás, az un. csontváz soványra fogyasztott nők ellen. A divatkreátorok kövérebb női alakot kívánnak és az új toalettek rajzait máris a kissé molett nők alakjára készítik. /február 11./ Iparos álarcos-bál Az utóbbi évek legsikeresebb jelmezes táncestélyével dicsekedhetik a helybeli Ipartestület és Ifjúsági Egylet. Az estélyen a rendezésen kívülálló pártatlan bizottság az alábbiak szerint osztotta ki a díjakat: 1. A legszebb női jelmezért: a remek és szép Rococó ruhájáért: Sarkady Ilonka. 2. A legötletesebb női jelmezért, a mézeskalács szívekért: Varga Mariska. 3. A legszebb férfi jelmezért, mint csinos matróz: Somogyi Esztike. 4. A legötletesebb férfi jelmezért, mint igen helyes kozák tiszt: Maróti Béla. 5. Felismerhetetlen jelmezért, mint helyes magyar legény: Népósz Ilonka. 6. Felismerhetetlen jelmezért, mint török nő: Beck Erzsébet. /február 18./ Névmagyarosítás Weiber Pál ny. tiszthelyettes, községi fogyasztási ellenőr nevét a belügyminiszter úr 58199/1933 sz. rendeletével "Vecsési"-re magyarosította. * * * A hótakaró nélküli időjárás miatt felfagyott vetések időben történő lehengerlésével a károsodás csökkenthető vagy teljesen elkerülhető. A hengerlést a talaj kiengedése után tanácsos azonnal megcsinálni. A lehengerezett vetést 10 nap múlva a hengerezés után fogasoljuk meg, mivel a hengerezéssel a talajt összetömftettük s ezzel csak a kiszáradását siettetnénk, amit boronázással hozhatunk helyre. /február 25./ Válogatja: K.S. Ez történt TiszaföJdváron A török pusztításai nyomán elnéptelenedett középkori Földvár a XVIII. sz. húszas éveiben újra benépesül. Protestáns lakói földesuruk beleegyezésével templomot építenek. 1730. február 4-én Heves-KülsóSzolnok vármegye közgyűlése elrendelte az engedély nélkül épített földvári templom bezárását. A rendeletnek azonban nem tettek eleget. 1924. februárjában alakul meg a "Tiszaföldvári Horthy Miklós segélyalap". A szervezet célja "Elsősorban a munkanélküli mezőgazdasági munkások munkaalkalmakhoz való juttatása visszatérítendő segély nyújtása mellett. /.../ ínség esetén visszatérítés nélküli segélyek nyújtása. ziz OKH /Országos Központi Hitelszövetkezet/ tag/aként 1900. februárjában alakult meg a Tiszaföldvári Községi Hitelszövetkezet. A néhai Kövér János kezdeményezésére létrejött szervezet évtizedeken keresztül bírta a lakosság osztatlan bizalmát. 1938-ban a Hitelszövetkezet tagjainak száma 1301 fő. Kezükben 2709 üzletrész volt 34180 P értékben. A betétek összege 210394 P, míg a kihelyezett kölcsönök 360609 P-re rúgnak. Külön érdeme a Szövetkezetnek, hogy 91 taggal földbérlő szakcsoportot támogat, amely csoport mintegy 800 magyar hóidon gazdálkodik. Több mint ezerfőnyi közönség részvételével zajlott le Tiszaföldváron a nagyvendéglő udvarán a Kisgazdapárt zászlóbontő gyűlése. A szónok /Kövér János, vitéz Vértesy Károly, Gaál Olivér, Báró Berg Miksa és Kovács Péter/ a kartelek és a bankok kárhozatos munkájáról, a titkos választójogról és a zsidókérdésről beszéltek. A nyugodt légkörű gyűlést csak elvétve zavarta meg néhány közbekiáltással a kislétszámú kormánypárti illetve nyilaskeresztes csoport. Az 1931. januárjában tartott népszámlálás adatait 1931. február elején hozták nyilvánosságra. Ezek szerin Tisza földvár lakosságának létszáma az 1921 évi 9733 főről 11733 főre emelkedett. A községben hetveneggyel több nő van, mint férfi. Önálló iparosként 193 lakos, kereskedőként 80 lakos keresi a kenyerét. Az Egészségvédelmi Szövetség Tiszaföldvári Fiókja kezdeményezésére 1942-ben a farsangi mulatságnak egészen sajátos formáját valósították meg. Tekintettel a nehéz, háborús időkre un. "néma bált" rendeztek. Nem volt tehát tánc és mulatság, de aki a bálba ment volna és ott pénzt költött volna, mindazok felajánlották ezen összegeket a fenti szövetség javára. A község lakóinak áldozatkészségét mutatja az így összegyűlt 2162 Pengő. A Tiszaföldvári Népművelési Bizottság kérésének eleget téve az Elöljáróság támogatja a mozgóképszínház (mozi) létesítésének tervét. Az ügy érdekében a község kezességet válla! egy "Glória" típusú mozi vetítőgép beszerzésére. így veszi kezdetét a némafilmek vetítése Tiszaföldváron 1923. februárjában. Pető András községi főbíró vezetésével igen szigorú ítéletet hozott az Elöljáróság 1815. február 18-án. A vádlottak, öreg H Molnár Ferencné és ifjú Lőrinczi Jánosné szűrbe és kalapba öltözve, vasfazekat verve, késő este az egyik háztól a másikhöz barangoltak és helytelenkedtek a szigorú tilalom ellenére. Ezért mindketten 10-10 korbácsütést kaptak.
