Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-04-01 / 4. szám
1992. ÁRILIS TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 9 Néhány tudnivaló a társadabmüiiztasítás változásairól • a Sa S S i S • /1 Ön megkapta már betegbiztosítási igazolványát? A betegbiztosítási igazolványt mindenki részére 1992. április 15-ig kellett megküldeni. Aki eddig nem kapta meg a szolnoki társadalombiztosítási igazgatóságtól - nyugdíjasok a nyugdíjigazgatóságtól kérhetik a kiadását. Ugyanitt kell jelezni, ha az igazolvány téves adatot tartalmaz. Mire jó a betegbiztosítási igazolvány? Az igazolványt a háziorvos választására lehet felhasználni. Az igazolvánnyal lehet jelentkezni a választott háziorvosnál, aki a mostani körzeti orvos, vagy az ilyen feladatot vállaló másik orvos lehet. 18 év alatti életkorú gyerekek nevében a szülők választhatnak háziorvost. A háziorvos kiválasztásának nincs határideje, elegendő akkor jelentkezni, ha valaki megbetegedik. A korábbi körzeti orvos csak kivételesen indokolt esetben utasíthatja vissza az ellátást. A betegbiztosítási igazolvány 1992. július 1-től igazolja, hogy akinek igazolványa van, ingyenes ellátásra jogosult. Mit kell tenni az igazolvánnyal? Az ingyenes ellátást csak érvényes igazolvánnyal lehet igénybe venni. A nyugdíjasok és az eltartott hozzátartozóik igazolványa eleve érvényes, nekik tehát nem kell az igazolványt érvényesíteni. A munkaviszonyban álló dolgozókés eltartott hozzátartozóik betegbiztosítási igazolványát a munkáltató köteles érvényesíteni. A munkanélküliek esetén a Munkaügyi Központ martfűi kirendeltsége végzi el az érvényesítést. Ugyanez vonatkozik azokra, akik végkielégítésben részesültek, ha a martfűi kirendeltségen már bejelentkeztek. Meddig érvényes a betegbiztosítási igazolvány? Az igazolvány nem veszti el azonnal érvényességét, ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, vagy az eltartott önálló jövedelemhez jutott. Ilyen esetekben az igazolvány további 90 napig érvényes marad. Az érvényesség megszűnésekor - ha az igazolvány tulajdonosa más címen jogosultságot szerez - vagy ha az igazolványt elvesztette, vagy az megsemmisült, új igazolványt állítanak ki részére. Mikor kell bemutatni az. igazolványt? Az igazolványt át kell adni, ha annak érvényesítésére van szükség, a munkáltatónak vagy a munkanélküli-járadékot folyósító szervnek. 1992. július 1. után kérésre be kell mutatni az egészségügyi ellátást biztosító orvosnak, illetve szervezetnek, mivel az egészségügyi ellátás csak ebben az esetben ingyenes. Mit tegyen, aki ellátásra nem jogosult? Megállapodást köthet a szolnoki társadalombiztosítási igazgatósággal, hogy járulék fizetése ellenében különböző ellátásokat igénybe vehessen. Mennyi járulékot kell fizetniük az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági kistermelőknek, illetve az egyéni gazdálkodóknak? Az e körbe tartozók, ha nem állnak munkaviszonyban is, az 1991. évi jövedelemadó-alapjuk, de legalább 96 000 Ft figyelembevételével fizetnek minimum havi 3520 Ft társadalombiztosítási járulékot. Az egyéni vállalkozók ezen felül 4% egészségbiztosítási és 6% nyugdíjjárulékot is kötelesek fizetni, tehát havonta minimum 4320 Ft a fizetési kötelezettség. Családi pótlék havi összege 1992. január 1-jétől: 1 gyermekes családnak 2370 Ft 1 gyermekes egyedülállónak 2820 Ft 2 gyermekes családnak gyermekenként 2820 Ft 2 gyermekes egyedülállónak gyermekenként 3250 Ft 3 és több gyermekes családnak gyermekenként 3250 Ft 3 és több gyermekes egyedülállónak gyermekenként 3400 Ft a tartósan beteg, testi vagy szellemi fogyatékos gyermek után 4350 Ft Gyermekgondozási segély mértéke A gyermekgondozási segély összege nem változott, de az utána járó jövedelempótlék 1992. január 1 - jé tői havi 3850 Ft-ra, 1992. augusztus 31. után pedig 4150 Ft-ra nő. Munkavállalás gyes és gyed mellett A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt a munkavállalás az ellátás megszüntetésével jár. A gyesen lévő szülő a gyermek másfél éves korát követően munkát vállalhat, de munkaideje éves átlagban nem haladhatja meg a törvényes munkaidő felét. Dr. Vona László A Tiszazug hajdanvolt toliforgatói Teológus professzor Tiszaföldvárról Az, hogy a Debreceni Hittudományi Akadémia nemzetközileg is elismert egykori egyháztörténész professzora, Zoványi Jenő az 1890-es évek elején Tiszaloldvár lelkésze volt, nemcsak a tájékozottabbak körében ismert, hanem az egyszerűbb lakók körében is, hiszen a település 1938- ban készült református egyháztörténete megemlíti azt. Arról viszont már kevesebbeknek lehet tudomásuk, hogy a tiszaföldvári anyaföld is szült olyan személyiséget, aki felnövekedve egyik Hittudományi Akadémiánk igazgató professzora lett. Ez a személyiség Masznyik Endre. ő 1857. szeptember 24-én született Tiszaföldváron. Apja református lelkész volt, noha különös módon a már említett 1938-as tiszaföldvári egyháztörténet elhallgatja a nevét. Masznyik Endre elemi iskoláit a szülőföldön végezte, aztán 1867-75 között a szarvasi gimnáziumban tanult. A teológiát Sopronban kezdte az 1875-76. tanévben, aztán átment a pozsonyi Hittudományi Akadémiára, ahol 1876-79 között folytatott tanulmányokat. Ezután apja mellett káplártkodott, majd külföldi útra ment. 1881-ben a Selmecbányái református gimnázium tanára lett, s végül Pozsonyban kötött ki 1885- ben, ahol előbb professzora, aztán 1895-től igazgatója lett a Hittudományi Akadémiának. Időközben - 1882-ben - megszerezte a bölcsészdoktori oklevelet is. Mint igazgató, megszervezte a pozsonyi hittanhallgatók otthonát, de végzett egyéb közéleti tevékenységet is. Vezető szerepet töltött be több egyházi és világi irodalmi körben, szerkesztője volt A mi otthonunk című lapnak, és sokat publikált. A korabeli lapokban megjelent számtalan cikke mellett tucatnyi önálló kötete is napvilágot látott, melyek felkeltették a szakemberek érdeklődését hol pozitív, hol negatív irányban. Ismeretes például, hogy a Pozsonyban 1887-ben megjelent Luther élete című kötetére Lepsényi Miklós József római katolikus lelkész és országgyűlési képviselő vaskos könyvet kitevő kötetben válaszolt 1889-ben. Masznyik Endre irodalmi tevékenysége nagyon változatos volt. írt 6 esztétikai tanulmányokat: A szép, mint fenséges (Selmecbánya, 1882), Az eszme evangéliuma (Bp., 1886); kerül több ismertető műve is: Jean Paul Levanája (Mezőtúr, 1892) stb.; van több megemlékezése: Bahil Mátyás (Debrecen, 1892), Novák Márton koósi prédikátor (Mezőtúr, 1894). Témájánál fogva pedig igen érdekes munkája A halotthamvasztásról (Mezőtúr, 1899) című kötet. Lehetne sorolni tovább Masznyik Endre munkáit, melyek ugyan többségükben egyházi témákkal foglalkoznak, ám jelentős számű közöttük a világi témákhoz kapcsolódó mű is. Tiszaföldvár említett egyháztörténete, ha már mostohagyermekeként kezeli is Masznyik Endrét, valószínűleg csupán a rendelkezésre nem álló adatok hiánya miatt, a település mai lakóinak ne legyen azért mostohagyermeke! Életpályájának ilyen felívelése, irodalmi tevékenységének ilyen gazdag öröksége predesztinálja Masznyik Endrét legalább annyira, hogy szülőföldjének mindenkori lakói megőrizzék emlékezetükben a nevét. Balogh László
