Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-02-01 / 2. szám
1992. FEBRUÁR TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 11 Odorvári kutatótábor 2. A Hajnóczy-barlang A tábort bemutató riport első része ott fejeződött be, hogy a vezető nélkül maradt barlangászcsoport egy ismeretlen barlangot fedezett föl. Ezt a gimnázium névadójáról nevezték el Hajnóczy-barlangnak.- Mutassuk be olvasóinknak a többek számára néltán nevezetes helyet - már amennyire ez újságon keresztül lehetséges.- A Niagarát már említettem, majd innen juthatunk a Táncterembe, egyanis ez már akkora, hogy itt táncolni is lehet.- Elnézést, hogy megszakítom a bemutatást, de meg kell kérdeznem, kik voltak a névadói a barlang részeinek.- Természetesen mi adtuk a neveket, ami legelőször eszünkbe jutott, vagy amire nagyon hasonlított. Péládul a Kuszoda mi lehet? Az egy szűk rész, vagy a Satu még ennél is szőkébb. A Mandula úgy néz ki, mint egy földön fekvő azonos nevű termés. Aztán a termek elnevezései. Az első a Nagy terem, a következő ennél is nagyobb, az Óriás terem, majd később találtunk egy még nagyobb termet. Ennek már nem akartunk ilyen egyszerű nevet adni, mint pl. „legnagyobb”. Mivel ennek az alját agyag borítja és járkálás közben csicsogó hangot hallat, ezért ez lett a Tsitsogó. Aztán van olyan, hogy Galéria, ami azért kapta ezt a nevet, mert mindmáig a barlang legszebb része. Itt van a legtöbb cseppkő, még ma is élő rész, tehát van cseppkőképződés. Karvastagságú, 2-3,5 m magas oszlopok találhatók ezen a részen. Tudvalévő, hogy amíg ekkorára megnőnek, évezredek múlnak el, ezért ezekre nagyon vigyázunk. Ennek ellenére fordulnak elő balesetek, a legnagyobb óvatosság mellett is olykor letörik egy kő, amit otthagyunk. Csak az első túráról hoztunk néhány cseppkövet a múzeum számára, amik azóta is itt vannak az egyéb gyűjtési munkák eredményeivel együtt. Innen sokszor kiállítások segítségével tudjuk a nagyközönség elé tárni, legutóbb Mezőtúron volt ilyen esemény.- Végül is hány teremről lehetne beszélni ?-Hú, azt számolni kellene, az sok. Most a felmért hossza 1850 m és becslések szerint van még 3-400 m feltérképezetlen szakasz.- Azt hiszem, az előzőekben elmondottak dicséretre méltóak. Van-c ennek nyoma, érthetőbben fogalmazva, kaptak-e a barlangkutatók valamilyen szakmai elismerést?- 1971-ben, amikor a gyerekek felfedezték a barlangot, megalakítottuk a Hajnóczy József Barlangkutató Csoportot. Ez a csoport a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (MKBT) tagja. Ennek kapcsán a hírünk terjedt, valamint a barlang felfedezését szaklapban is közzétettük és országos sajtóban is jelentek meg írások erről. Egyre többen jöttek megnézni, mert ennek a barlangnak van egy olyan jelentősége, hogy a Bükkben általában nem jellemző a cseppkövesség. A bükki barlangok zöme vízmosott. így cseppkő nem nagyon található ezekben. Ebben a barlangban viszont több helyen koncentráltan található ez a természeti képződmény, illetőleg különböző kristályképződmények is könnyen fellelhetők. 1984-ben mi rendeztük az Országos Barlangnapokat, amikor három nap alatt kb. 350 embert vittünk le a két barlangba. Ezért a rendezvényért kaptunk az MKBT-tői egy szép dicséretet, meg az itt folyó többéves munkáért egy „Vass Imre Emléklap”-ot. Vass Imre az aggteleki Baradla-barlang első térképezője volt, akinek emlékére alapították ezt az elismerést. Később nekem adtak egy „Vass Imre Emlékplakett”-et, amit személy szerint én kaptam ugyan, de vallom, ez a csoport munkája nélkül sosem került volna ide. Ezen kívül még a régi rendszerben a KISZ „Dicsérő Oklevel”-ét kapta meg a Vass Imre alapszervezet, ugyanis az odorosok egy szervezetbe tömörültek. Nem a jelent akarom fraclizni, de a KISZ sem volt mindenhol és mindenkor velejéig rossz, ott és akkor is lehetett értékeket felmutatni.- A szép sikerhez magam is gratulálok a Hírlap nevében is. (folytatjuk) Nemes (1992. március 10-tőla múzeum kistermében kiállításon mutatjuk be az Odorvári Kutató Táborok történetét. Ehhez kapcsolódva színes diavetítéssel kísért tárlatvezetésen megismerhetik látogatóink az Odorvár környékét és a Hajnóczy-barlangot.)
