Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-02-01 / 2. szám
1992. FEBRUAR TISZAFÜLDVÁRI HÍRLAP 3 A szövetkezetek sorsdöntő éve 1992 Az 1992-es esztendő valamennyi szövetkezet számára az átalakulás éve lesz. Az új szövetkezeti törvény és az annak szabályaira való áttérést rendező átmeneti törvény alapján a tagság olyan döntéseket hozhat meg, amelyek a szövetkezetét alapvetően megváltoztatják. Aligha van olyan család Tiszaföldváron, akit ne érintene ez a kérdés. Afész-bo ltokban vásárolunk, a Takarékszövetkezettől veszünk fel hitelt, szinte minden családban van valaki, aki a Tiszaparti Tsz-ben dolgozik, ott van földje, vagy ott lesz kijelölve kárpótlási földje. Úgy érzem, a Hírlapnak az elkövetkezendő időben a szövetkezetek jövőbeni elképzeléseiről, az átalakulás állásáról folyamatosan hírekkel kell szolgálnia. Ezt a rövid indító írást a kezdetnek szánom azzal, hogy a Hírlap a későbbiekben is helyet kíván adni a kérdéssel foglalkozó írásoknak, a javaslatok, vélemények bemutatásának. Az indítás nem azért történik a termelőszövetkezet átalakulására vonatkozó legfontosabb tudnivalókkal, mert személy szerint én is ehhez a szövetkezeti formához kapcsolódom, hanem azért, mert megítélésem szerint a tulajdonviszonyok megváltozása, a munkahelyek, a foglalkoztatás léte legjelentősebben a termelőszövetkezetet érinti az átalakulás során. Tiszaföldváron a termelőszövetkezet átalakulásának folyamatában az első, meghatározó döntéseket a tagság a március 7-én megtartásra kerülő közgyűlésen fogja meghozni. Ekkor kell dönteni a vagyonnevesítésről és javaslatot tenni a szövetkezeti földek sorsának alakítására is. Az új típusú szövetkezetek magántulajdonon alapuló szövetkezetek lesznek. Eddig zömében közös szövetkezeti tulajdonú földeken, szövetkezeti vagyonnal gazdálkodott a tsz. Ezt a szövetkezeti tulajdont kell magántulajdonná átalakítani, ami a vagyon- és földnevesítés útján történik meg. A nevesítés során az arra jogosultak tulajdonába kerül - forintban kifejezett üzletrész formájában - a teljes szövetkezeti vagyon. Az üzletrész nem konkrét termelőeszközökre vagy egyéb vagyontárgyakra vonatkozik, hanem azt fejezi ki, hogy tulajdonosa a szövetkezeti vagyon milyen eszmei hányadának tulajdonosává vált. Vagyonnevesítésre jogosult minden szövetkezeti tag, aki 1991. január 1-jén és 1992. január 20-án egyaránt tagja volt a szövetkezetnek. Igénybejelentés alapján vagyonnevesítésben részesednek azok a volt tagok is, akik legalább 5 évig tagjai voltak a szövetkezetnek, illetve tagsági viszonyuk átlépéssel szűnt meg. A volt tagok elhalálozása esetén örököseik is bejelenthetik igényüket. A bejelentést írásban kell megtenni a szövetkezethez címezve, legkésőbb március 19-ig. Az örökösöknek igazolniuk kell örökösi mivoltukat. A vagyonnevesítés elveit - tehát hogy milyen arányban részesednek az arra jogosultak a szövetkezeti vagyonból - a közgyűlés jogosult meghatározni, és arról minden érdekeltet értesíteni kell. A földek magántulajdonba adásával egyidejűleg biztosítani kell a kárpótlási törvény végrehajtását is. A szövetkezet földjeit a jelenlegi tagok és alkalmazottak, a kárpótlásra jogosultak és az önkormányzat között kell felosztani. A törvény biztosítja azok tulajdonának védelmét, akiknek eddig is volt földjük - akik eddig földjáradékot kaptak. Ezek a földek továbbra is az eddigi tulajdonosoké maradnak. A földtulajdonnal nem rendelkező tsz-tagok és alkalmazottak részére földalapot kell képezni, olyan mértékben, hogy a tagoknak legalább 30 aranykorona, az alkalmazottaknak pedig legalább 20 aranykorona földterület rendelkezésükre álljon. A szövetkezet használatában álló állami tulajdonú földek részben kárpótlási célra lesznek felhasználva, részben pedig az önkormányzat tulajdonába kerülnek. A kárpótlásra jogosultak részére a szövetkezet külön földalapot különít el. A Kárpótlási Hivatal értesítése szerint a Tiszaparti Mgtsz területére kb. 81 000 aranykoronára jelentettek be kárpótlási igényt, ami kb. 3 000 ha földterületet jelent. A szövetkezet és a tagok képviselőjéből, az önkormányzat megbízottjából és a kárpótlásra jogosultak képviselőiből álló érdekegyeztető fórum egyetértése kell az egyes földalapok kijelöléséhez, ami egyébként a szövetkezet közgyűlésének hatáskörébe tartozik. A kárpótlásra jogosultak a kárpótlási földek árverésén juthatnak hozzá a földek tulajdonjogához. A tagi-alkalmazotti földalapot és a földalapok megképzése után kimaradt földterületet a szövetkezet tagjai és alkalmazottai tulajdonába kell adni szövetkezeti részarányként. A nevesítések végeztével minden szövetkezeti tag tudja, hogy a szövetkezet vagyonából mekkora rész illeti meg, illetve, hogy mennyi földje van. Ennek ismeretében kell eldöntenie, hogy a későbbiekben hogyan akarja ezt a vagyont hasznosítani. Hatvan napos határidő áll a tagok rendelkezésére a döntés meghozatalára. Ez idő alatt kell bejelenteniük szervezeti változtatásra vonatkozó igényeiket. Milyen választási lehetőségeik vannak? A tagság dönthet úgy, hogy megszünteti a szövetkezetét. Ekkor a tartozások kiegyenlítése után megmaradó vagyont a tagok és üzletrész-tulajdonosok között fel kell osztani, a földeket ki kell mérni és a tagság egyéni gazdálkodóként, vagy tetszése szerinti társasági vagy szövetkezeti formában dolgozhat tovább. A szövetkezet megszüntetéséhez az összes tag - beleértve a nyugdíjasokat is - kétharmadának egyetértése szükséges. Az egész szövetkezet átalakulhat gazdasági társasággá. A tagság a részvénytársasági és a korlátolt felelősségű társasági formák között választhat. Ebben az esetben a tagok üzletrésze részvénnyé vagy kft. üzletrésszé alakul át. Dönthetnek úgy is a tagok, hogy a szövetkezet váljon szét több önálló szövetkezetre. Ebben az esetben minden tagnak nyilatkoznia kell, hogy melyik utódszövetkezethez kíván tartozni. Az átalakulás idején a tagok egyénileg vagy csoportosan kiválhatnak a szövetkezetből, úgy, hogy az üzletrészük forintösszegének megfelelően a vagyontárgyakat is magukkal viszik. Nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy a szövetkezet egyben maradjon, üzletrészeiket és földjüket a tagok továbbra is a szövetkezet használatában hagyják. Az egyben maradt szövetkezeteknek is át kell alakulniuk, ami azt jelenti, hogy belső szabályzataikat át kell alakítaniuk az új szövetkezeti törvény szerinti előírásoknak megfelelően és új vezetést kell választaniuk. Szervezeti változások esetén a vagyon egy része kikerül a szövetkezet használatából. Fontos, hogy ezek a vagyontárgyak a valóságnak megfelelő értéken kerüljenek tényleges tulajdonosaikhoz. A vagyonértékelés kötelező előírása ezt a célt szolgálja. A szövetkezeti vagyont tartozások is terhelik. Aki vagyontárgyat akar kivinni a szövetkezetből, azzal is számolnia kell, hogy a kérdéses eszközt terhelő tartozást is megkapja. A szövetkezetét terhelő tartozásokat fel kell osztani úgy, hogy az megfeleljen a hitelezőknek is, hiszen a hitelt nyújtó bankoknak jóvá kell hagyniuk, ami csak akkor várható, ha biztosítva látják, hogy a tartozást az új tulajdonos ki tudja majd fizetni. A szövetkezet használatában álló földeket a tulajdonosok kivihetik, kimérethetik. A kimérés költségeit - a kárpótlási földek kivételével - a tulajdonosnak kell viselnie. Földterület esetén tartozást nem kap a tulajdonos, legfeljebb az elvégzett munkák ellenértékét kell megfizetnie. A vagyon megosztása után lehet majd megtudni, hogy kik kívánnak továbbra is a szövetkezet tagjai maradni, és mekkora földterület illetve milyen eszközök maradnak szövetkezeti használatban. Az új törvény szerinti átalakulás már csak a szövetkezetben maradó tagok feladata lesz. A törvény csak a működés alapvető szabályait tartalmazza, minden más kérdést a tagságnak kell eldöntenie. Alapszabályban vagy más belső szabályzatban a megmaradó tagok döntik el, hogy milyen munkavégzési formákat választanak, a szövetkezet milyen szolgáltatásokkal segíti tagjait. Szövetkezeten belül is lehet egyéni gazdálkodóként tevékenykedni, igénybe véve a szövetkezet segítségét a beszerzésben, értékesítésben, szaktanácsadásban, termelőeszközök és a termeléshez szükséges egyéb feltételek biztosításában. Maradhat közös munkaszervezet is, de abban a tagok munkaszerződés alapján, a mai alkalmazottakhoz hasonló módon dolgozhatnak. Az átalakulás utolsó lépese az együtt maradó tagság bizalmát élvező új vezetés megválasztása lesz. A szövetkezetét igazgatóság fogja irányítani, az ellenőrzést és a tulajdonosok érdekképviseletét pedig felügyelő bizottság biztosítja. A áfészekre hasonló szabályok vonatkoznak, de ott a vagyon 30 %-át nem lehet felosztani és egy-egy tagra legfeljebb 100 000 Ft üzletrész juthat. Kiválni csak csoportosan lehet, az azonos településen lakó tagok kezdeményezhetik a kiválást. Az áfész-tagok a részközgyűléseken kaphatnak tájékoztatást az őket érintő kérdésekről. Dr. Gardi Márta
