Tiszaföldvári Hírlap, 1992 (4. évfolyam, 1-7. szám)
1992-01-01 / 1. szám
TISZAFÖLDVÁRI TISZAFÖLDVÁR POLGÁRAINAK LAPJA IV. ÉVFOLYAM l.SZÁM 1992. JANUÁR ÁRA; 20,- Ft HÍRLAP Unokáink is látni akarják! Számadás Milyen voltai 1991. év itt, Tismfóldváron? Senki meggyőződését nem akarom megváltoztatni. Mindenkinek olyan volt, amilyennek megélte. Környezetétől, születési adottságaitól, intelligenciájától függően, de függetlenül is. Nyugodtan lehetett elégedetlen. Talált okot bőven. Egyhetes eső után most is sár volt az utcájában. A kevés jövedelméért lehetett vétlen is igaz, isten ments, hogy saját magát okolta volna, mikor szidhatta az önkonnányzatot, kormányt, rendszert. Ha személyes elképzelése, akarata nem érvényesült, kétségbe vonhatta a demokráciát. De ha mindene megvolt is, a közérzetére hivatkozva hiányolhattaavárosias nagyközség jelleget, követelhette a távlati terveket, kifogásolhatta az önkormányzat szakértelmét, tehetett gyermekded javaslatokat, vagy csak úgy l’art pour l’art szidhatta a polgármestert. Érdekes volt látni, vannak akik politikai alapállás nélkül, vagy attól függetlenül:- hirdetik, hogy aki vezetői elhivatottságukat kétségbe vonja, az csak szakértelem hiányában teheti,- megnyilatkoznak az utca, a térség nevében,- akik csak úgy időtöltésből megmérgezik szomszédjaik, utcájuk életét,- semmi áldozatot nem sajnálva feljelentgetik a helyitől az országos főhatóságig a nekik nem tetszőket. Megemlítem minden minősítés nélkül a névtelen levélírókat, az éjszakai telefonálókat, a vasárnap délutáni panaszkodókat, a minden helyzetben saját zsebre játszókat, a 12-t, 29-nek nevezőket! Az emberi természetbe mindez belefér. A demokráciába is. Szerencsére a többség más. A környezet, a terhek, a lehetőségek ugyanazok. Csak a képességek mások. A szellemiek, a fizikaiak. Az alkalmazkodási képesség, a lehetőségek felismerése, kiaknázása más. Ok azok, akik a fékeket, koloncokat le tudják vetni. A maguk és a társadalom hasznára. ’91-hez tartozik az önkormányzat első éve. A feladatokat az önkormányzati törvény egyrészt kötelezően kijelölte, megszabta, másrészt - és az nagyon fontos - tág teret hagyott az egyes feladatok önként való átvállalására vagy áthárítására. A képviselő-testület 19 főből áll, 5 pártból lett megválasztva. Való igaz, hogy a demokráciában mindenki szabadon képviselhet bármilyen részérdeket, de végső soron a többséget nyert testületi döntés integrál. A képviselő-testület a működő- és határozatképességét mindig megtartotta. Az elmúlt évben 14 testületi ülést tartottunk,45 határozatot hoztunk, 14 rendeletet alkot(Folytatás a 2. oldalon) Bizonyára több újságolvasó figyelmét felkeltette ahír, hogy „VeszélyberviTiszazugi Földrajzi Múzeum!”. Ezzel a címmel tette közzé gondolatait dr. Varga Lajos ny. gimnáziumi tanár, aki aggodalmát fejezte ki a Tiszazugi Földrajzi Múzeum működésével kapcsolatban. A rendszerváltással együtt jár, hogy viszsza kell adni az egyházaknak a régi tulajdonukat, s a múzeum jelenlegi épülete régen református iskola volt. (Részletesen: Új Néplap 1992. jan. 9-i szám.) Előbb vagy utóbb tehát költöznie kell a múzeumnak! De hová? Szlankó István múzeumigazgató tájékoztatójából megtudhatjuk, hogy a földvári múzeumot 1956-ban alapították. Egy csoportot bíztak meg a munkálatokkal, melynek vezetője dr. Varga Lajos volt. Később ez a csoport .leapadt’ és egyenlő lett a Tanái' Úrral, akinek köszönhetően létrejött a múzeum. A múzeum 1956 óta működik jelenlegi helyén. 1991-ben megszületett a XXXII. sz. törvény az egyházi tulajdonok helyzetének rendezéséről. E törvény alapján Hajdú Lajos református lelkész kezdeményezte a volt egyházi tulajdonok visszaadását. A visszaigénylés megindítása után beszélgetések (tárgyalások) kezdődtek az érintett felek között. A polgármesterrel történő megbeszélésen részt vett a Megyei Múzeumi Igazgatóság képviseletében Tálas László is. E tárgyaláson a polgármester kifejtette, nem akarja, hogy a múzeum megszűnjék, és három lehetséges helyiséget ajánlott a múzeum számára: 1. A rendőrség régi épülete 2. A volt GAMESZ (volt könyvtár) épülete 3. Egy családi ház megvásárlása Szlankó igazgató úr véleménye szerint alkalmatlan a GAMESZ-épület múzeumi célokra. A gyűjtemény tárolására jó lenne, de ebben az épületben kiállítani nem lehet. Kiállítási és tárolási szempontokat figyelembe véve - mint építmény - a rendőrség régi épülete megfelelne. Ismervén az 1991/XXXII. sz. törvényt, megérti és teljesen jogszerűnek tartja a református egyház visszaigénylési indítványát, de a felhalmozott kulturális értékeket, s a múzeum körzeti (Tiszazug) és országos jelentőségét figyelembe véve méltó helyet kér a múzeum számára, természetesen Tiszaföldváron. Kérdésemre Hajdú Lajos református lelkész elmondta, hogy a visszaigénylésre a fentebb említett törvény alapján került sor. Az egyházi főhatóság felkérte a lelkészeket, hogy a településeken lévő volt egyházi ingatlanokat igényeljék vissza. Ez nem egyedi - tiszaföldvári - jelenség, mert az ország többi pontján is megkezdődtek a visszaigénylések. Dokumentumokkal támasztotta alá a múzeum épü létével kapcsolatos presbiteri gyűlés állásfoglalását. A jegyzőkönyv szerint atelepiilésen álló, volt (Folytatás a 3. oldalon) Telefont igénylők figyelmébe! A KÓRÖS-COM Távközlési és Telekommunikációs Rt. „Tájékoztatóját” közzétesszük és figyelmébe ajánljuk valamennyi érdeklődő természetes és jogi személynek. Az igényfelmérő lapokat a polgármesteri hivatal minden lakásra eljuttatja és azokat 1992. február 29-ig a községháza (Tiszaföldvár, Bajcsy-Zs. út 2.) I. emelet 12. sz. helyiségében lehet leadni (vagy beküldeni), ahol további tájékoztatás kérhető. Közműhitel 15 000,- Ft erejéig a helyi OTP fióknál 1992. március 31-ig igényelhető. Készpénzes befizetés is a pénzintézetben teljesíthető. Témafelelősök a hivatalban: Kovács János csoportvezető, Németh József főelőadó
