Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
2 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. FEBRUÁR Kormányzati huzavona Február 5-én zsúfolásig megtelt a községháza tanácskozó terme. Egy tűt sem lehetett volna leejteni. Ha megnézzük a napirendi pontokat, azonnal érthetővé válik a nagy érdeklődés. Kiemelvén egy párat: milyen irányítás alá kerüljenek a község intézményei, milyen elvek alapján támogassák az első lakáshoz jutókat, jegyző választás. Mind, mind olyan kérdés, melyek megoldása égetően fontos. A napirendi pontok tárgyalása előtt két levél borzolta az idegeket, amelyek azonban szorosan hozzá tartoztak az első pont témájához. Nevezetesen: 7 képviselő juttatott el levelet a polgármesterhez, mert a megkérdezésük nélkül döntött a többségüket érintő kérdésben. E levél előzménye az a levél volt, melyet a polgármester juttatott el a megyei önkormányzathoz, ami szerint kéri, hogy a község intézményei, helyi pénzügyi irányítás alá kerüljenek, illetve maradjanak. A polgármester sérelmezte a képviselők levelét, a képviselők pedig a polgármesterét. Tehát minden adott volt a nyugodt légkörű tárgyaláshoz! Az első napirendi pont tárgy alásánál a polgármester kifejtette, hogy az a bizonyos levél nem tartalmazott döntést, azonban a képviselők egy része nehezményezte, hogy miért csak néhány kiváltságos testületi taggal egyeztet a polgármester egy ilyen fontos levél megírása előtt. A gimnázium igazgatója a tőle megszokott lendülettel adta elő szakmai és jogi érveit. Szerinte a középiskolának jó, ha a megyéhez tartozik, hiszen az önkormányzatok feladata amúgy is csak az alapképzés biztosítása. A szakképzés már a megye hatáskörébe tartozik. A helyi gimnázium pedig ilyen szakképzést folytató intézmény. Furcsának találta azt, hogy a szakmai irányítást a megye végezze, míg a pénzügyi finanszírozás a helyi önkormányzat feladata lenne. Az ülést vezető polgármestert azonban nem győzték meg ezek az érvek, s úgy tűnt, hogy ez már kettejük vitája lesz. Egyikük sem enged a "48-"-ból. Később több képviselő is beleavatkozott a vitába, amely inkább szakmai jellegűvé vált. Volt képviselő, aki érveket hozott fel, volt, aki ellenérveket, volt, aki elegánsan szunyókált. Szünet előtt még egy utolsó ütésváltásra került sor, amely néha már személyeskedésbe torkollott. Tézis: eleve felesleges volt a gimnáziumot elvenni a megyei irányítás alól, hiszen nem községi feladatokat lát el, de attól még a község gimnáziuma marad. A középiskola megfelelő színvonalú eltartása csak az alapfokú oktatási intézmények rovására történhet. Antitézis: Ha a megyéhez kerül az iskola, nem tudni, ki irányít. "Önök felelősek, de elfogultak!" A megyékre tartozás mellett egyetlen meggyőző érv sem hangzott el. Szintézis: A polgármester nem követett el törvénysértést. Hibákat mindenki követhet el, hisz példa rá a 40 év. Ezért a gimnázium maradjon a községé. Ez az utóbbi magvas érv volt. Gondolkodóba ejti a tudósítót is. Vajon hány tiszaföldvári lakos tudja, hogy a helyi gimnázium a háború óta három év kivételével a megye irányítása alatt állt. Annyit érzékelünk, hogy mindig is volt színvonalas középiskolánk. Büszkék a tanárok az innen kikerült növendékekre, s büszkék a növendékek arra, hogy itt tanulhattak. S a többi intézményről jóformán szó sem esett. Keveset beszéltek az egészségügyi intézményekről, a homoki nevelőotthonról. így érkeztek el a szavazáshoz, mely csak a gimnázium hovatartozására korlátozódott. Ilyenkor szokták mondani, hogy a tárgyaló felek álláspontja nem közeledett egymáshoz. A polgármester szavazásra bocsátotta a kérdést: "aki a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Szakközépiskola fenntartását itt, nagyközségi hatáskörben gondolja, az kézfeltartással szavazzon." Kilenc igenlő kéz lendült a magasba, ketten tartózkodtak, s nyolcán a javaslat ellen voksoltak. Eredmény: határozat nem született, maradt az iskola a községé. Nem, még nincs vége. Egy ilyen parázs vita nem zárul le olyan simán! Kiderült, hogy végül az önkormányzat pontosan a megyéhez tartozást szavazta meg, hiszen az 50 százalék nem a községi fenntartás mellett szavazott. Ahhoz tíz szavazat kellett volna. így tehát a község nem vállalta az iskolát. Az ide vonatkozó törvényben van egy olyan kitétel, mely szerint ebben az esetben a megye köteles átvállalni az illető intézményt. Megfagyott a levegő. Nagy Sándor legyen a talpán, aki átvágja ezt a csomót. Ä következő napirendi ponthoz már lényegesen óvatosabban fogtak hozzá. Csak a keretekben állapodtak meg. Kijelölték a munkában részt vevő bizottságokat. Alapvető sarokpontokban állapodtak meg arról, hogy mely elvek szerint támogassák az első lakáshoz jutó fiatalokat, hogyan segíthetik az emelt kamatok fizetőit. A konkrét döntés a következő ülésekre vár. Már háromnegyedkilenc és még ezután jön a jegyző megválasztása, s a költségvetésről is beszélni kell. Természetesen a költségvetésben nem született döntés, mert ez még az előkészítő szakasz volt. Pici híján jegyzője is lett Tiszaföldvámak. Most pontosabban, egyértelműbben fogalmazta a polgármester a szavazásra váró kérdést. Rövid vita után a többség elfogadta a polgármester javaslatát, miszerint hoszszabbítsák meg a pályázatot február 28-ig. Talán még lesz addig jelentkező a két jelölt mellé. Még néhány közérdekű bejelentés hangzott el, és lassan véget ért ez az éjszakába hajló fárasztó testületi ülés. Sok tanulsággal szolgált a testületi tagok számára és a már gyérülő közönség számára is. Jó volt látni a szikrázó vitákat, de kellemetlen volt hallgatni a személyeskedéseket, a szófacsarásokat, az öncélú megnyilvánulásokat. Jó előkészítéssel, a testületi tagok bevonásával elkerülhetők lesznek ezek a vadhajtások. A tudósító csak arra biztathatja a lakosságot, hogy minél többen kísérjék "élőben" figyelemmel a testületi üléseket, hiszen ott dől el a község sorsa, s ott lehet meggyőződni igazán az általa választott képviselő munkájáról. Az is tanulságos. Gállk András Önkormányzati hírek Tiszaföldvár Nagyközség Képviselőtestülete február hónapban tartott ülései és témái: Február 5-én: Megtárgyalta az önkormányzati intézményrendszer fenntartásával kapcsolatos koncepciót. Elfogadta a felemelt lakáscélú kamatok megfizetésének és az első lakáshozjutók támogatásáról szóló rendelet készítésének elveit. Meghatározta az 1991. évi költségvetés készítésének szempontjait. 1991. február 28-ig meghosszabbította a jegyzői állásra benyújtandó pályázatok határidejét. Előzetesen ismertetést hallgatott meg az SZMSZ rendelet tervezetéről. Február 12-én: Elfogadta az önkormányzat és intézményhálózata gazdasági-műszaki ellátó rendszerének kialakítási tervét. Utasította a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságát, hogy dolgozza ki a részletes feladatokat. Megalkotta a felemelt lakáscélú kamatok megfizetéséről és az első lakáshozjutók támogatásáról szóló rendeletét, mely a törvényességi felülvizsgálat után lép hatályba. A rendelet közzé lesz téve, hatályba lépése után. Megkezdte az 1991. évi költségvetés részletes vitáját Az önkormányzati testület február hóban minden kedden 15 órai kezdettel ülésezik, melynek főbb napirendi pontjai:- Folytatja az 1991. évi költségvetés részletes vitáját.- Megtárgyalja a Szervezeti és Működési Szabályokról szóló rendelet tervezetet.- A Szolnoki Bírósághoz népi ülnököket jelöl. A jelöltek közül a népi ülnököket a bíróság székhelye szerinti önkormányzat - jelen esetben a Szolnok megyei jogú városi önkormányzat Képviselőtestülete választja meg. A képviselőtestület ülései nyilvánosak. * * * Tiszaföldvár Nagyközség önkéntes Tűzoltó Egyesülete ebben az évben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Kérjük, hogy akinek az egyesülettel kapcsolatban írásos emlék, dokumentum van a birtokában, az szíveskedjen bemutatni a Polgármesteri Hivatalban Schwajda Istvánnál. Szeretnénk méltó módon megünnepelni a centenáriumot.
