Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám

6 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. SZEPTEMBER Sík Sándor Hiszek Hallják meg hívők és hitellenek Élet-halálra szóló eskümet! A szív bősége zúg fel ajkamon, Az kényszerít a Krisztust vallanom. Hallják meg rokkant, vén aposztaták S a vétekben vajúdó új-világ, A forradalom, a vak Leviáthán, És hallja meg a settenkedő Sátán: Isten nevében vallomást teszek: Hiszek. Hiszek, és hitem súlyos és kemény. Nem tünde tan, nem pille vélemény. Nincs benne így - úgy. bárcsak és talán: Igen és nem, kereken, magyarán. Semmi csűrés és semmi csavarás, Inyeskedés és köntörfalazás: Hiszem és vallom, szeretem és élem. Amit az Egyház hinné ád elébem. Ebben a hitben élek és tudok: Katolikus vagyok. Hiszek egy Isteni, ki három személy. Az élő Isteni, aki bennem él, S akiben élek, mozgok és vagyok. Kinek tenyerén megsimulhatok. Akinek rám is éber gondja van, És cselekszik bennem és általam. Aki mozdítja minden mozdulásom, S én jóban-rosszban boldogan imádom Intéző édes mély akaratát. Hiszek Istenben, hiszem az Atyát. Égnek és földnek testté vált frigyét: Hiszem a Krisztust, hiszem az Igét. Akit az Atya örök óta szül. És akiben szépséggé lesz a zűr. Kinek emberré tetszett válnia, Hogy Isten legyen az ember fa. V Ki hogy minden nap eljöhessen hozzámk, ízlelnünk adta a rejtelmes Ostyát. Benne az élet és benne az út, Hiszek Istenben, hiszem a Fiút. Hiszem a Krisztus gyújtotta tüzel: A Szellemet, aki a Szeretet. Aki Szent Péter ajakán rivall, Hegyeket bont, szíveket áthidal, És hét csatornán csorgatja beléd Az élesztő kegyelem kútfejét. Ki tüzel gyújt az embergondolatnak, Kiből föléje nőhetsz lenmagadnak És nwsolyoghatsz, alkothatsz, ölelhetsz. IIiszek Istenben, hiszem a Szentlelket. Hiszek és tudom, Iwnnan a hitem. Házamat én kőszirtre építem. Négy élőlény az erős alapok: Ember, oroszlán, sas, tulok. Hallottam a piacon szólni Pált, Hallottam Ágostont és Ottokárt, Látom a szirten Péter kulcsait, S bennem a mélyben hallom döbbenettel: Kimondhatatlan gerjedezésekkel A Szentlélek sóhajtozik. 0 tudom kinek, ó tudom kinek: Én az ele\’en Istennek hiszek. Élő hitemmel vagyok én szabad. Mankó helyett kötöttem szárnyakat. Ami akad a földön emberi, Gazdag szívem testvérnek ismeri. És ami túl az emberkörökön, A végtelenség: ígért örököm. És mikor üt a boldogságos óra, Hogy befogadjon koporsóm gubája: H item gyertyája utolsót remeg, És Istennek ajánlom lelkemet. ______________________________J Mit ad a hittan? Közösséghez tartozást: Nem koncerteken egy­más mellett csápoló, tomboló, sikoltozó fiatalok tömegét. Nem az ABC-nél összeverődő fiatal motorosok éjfélig ott ácsorgó s időközönként nagyokat repesztő társaságát. Nem bűnözésre, másokat félelemben tartásra összeesküvő bandát. Hanem: egymásért élni, aggódni, szeretni, segí­teni tudó testvérek közösségét. Saját örömeiket, de bánataikat is őszintén a többieknek elmondó, velük megosztó fiatalok közösségét. Közösséget, ahol baráti kapcsolatok jöhetnek létre. Általános műveltséget: Nem sokak által a kü­lönböző tantárgyakban fölöslegesnek tartható tananyag bebiflázását. Nem dolgozatoktól, fe­leléstől való félelemben megtanult tananyag el­sajátítását. Hanem: beszélgetések, közös olvasá­sok, színház-, mozilátogatások, kirándulások se­gítségével játszva tanulás, művelődés. A sokáig elhallgatott, pedig általános műveltséghez elen­gedhetetlen vallási ismeretek elsajátítása. Érzelmekben gazdag életet: Nem 20 éves korra már kiégett, lelkiismeretben szegény tengést­­lengést. Nem csupán racionális gondolkozástól s tudományhalmaztól élő lexikonná válást Ha­nem: jóra, rosszra szívvel, lélekkel reagálni tudó emberséget. Egy belső békéből és tiszta lelkiis­meretből fakadó, sími, de nevetni is tudó szemé­lyiséget. Világra s virágra rácsodálkozni s abban gyönyörködni, de érte aggódni is tudó teljes éle­tet. Hitet: Nem csak önmagában. Nem csak az emberbe, az atomba, a lézersugárba, a táguló világba, a természettudományba. Hanem: az em­beriséget előbbre vivő tisztaságba, becsületbe, szeretetbe, alázatba és áldozatba, természetesbe és természetfelettibe, emberbe mint teremtmény­be és Istenbe mint teremtőbe. Istenélményt: Nem Istentől s büntetéstől való félelmet. Nem isteni s egyházi törvényektől való szabadulni akarást, vagy azokba való beletörő­dést. Nem a megfoghatatlan Isten vak tiszteletét. Hanem: a csendes imában s elmélkedésben Isten­nel való párbeszéd örömét. A Bibliából Isten kifejezetten számomra itt és most küldött üzene­tének kiolvasását. A legelesettebbekben is Ót szolgálás boldogságát. Az élet nagy pillanatai­ban, de egyszerű hétköznapok szent cselekmé­nyeiben is az Istennel való találkozás s szövetség­­kötés élményét. Tamási József plébános A művelődési és közoktatási miniszter tájékoztatója a hitoktatásról 201/1990. (Müv.K. 16.) MKM. ,A vallásoktatás iskolai megszervezése az al­kotmányos rendelkezések, a törvények megtar­tásával, az iskolai órarend figyelembevételével történjen. A törvényesség megtartásával azonos fontos­ságú, hogy a vallásoktatás a társadalmi megbé­kélés, a kölcsönös türelem és bizalom légköré­ben valósuljon meg. Mindezek elősegítése érde­kében a következőkre hívom fel az iskolák igaz­gatóinak és az iskolafenntartóknak a figyelmét: Ha az egyházi jogi személy a vallásoktatást az iskolában kívánja megtartani, a vallásoktatás szervezési kérdéseiben (hely, időpont, beirako­­zás, csoportok kialakítása), a helyi lehetőségek és igények ismeretében az iskola, az egyház és az iskolafenntartó állapodjon meg. A vallásoktatásra jelentkezett tanulókat fele­­kezetenként, az iskolai tanulócsoportok szerve­zésére vonatkozó létszámnormatívák alapján célszerű csoportokba szervezni. Az iskola köte­les biztosítani a vallásoktatáshoz szükséges tan­termet (fűtés, világítás) és csoportonként legfel­jebb heti két óra védett, vagyis a kötelező iskolai foglalkozások által nem zavart időt, valamint a hitoktató munkafeltételeit. Ahol a heti óraszám lehetővé teszi, a vallásoktatás órája csatlakozzon a napi órarendhez, illetve úgy illeszkedjen az iskolai munkarendbe, hogy az időpont ne zavaija a vallásoktatás eredményességét A vallásoktatásra való jelentkezés megszerve­zése, a vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása (díjazása), és tevékeny­ségének ellenőrzése egyházi jogi személy fel­adata. A kiskorú gyermek szülője a vallásokta­tásban való részvétel iránti igényét egyházi jogi személy által megjelölt helyen és időben jelent­heti be. A jelentkezés, beiratkozás színhelye - megállapodás szerint - az iskola is lehet. A hitoktatót az iskola - a vallásoktatásban részt vevő tanulók vonatkozásában - tekintse pedagógiai szakembernek, véleményét célszerű kikérni az említett tanulókkal kapcsolatos neve­lési kérdésekben. A hitoktató meghívható a ne­velőtestületi értekezletekre, iskolai rendezvé­nyekre. Az iskola nevelőtestületének a tagja is kaphat hitoktatói megbízást. A szülők a gyermeküknek a vallásoktatáson való részvételéről az egyházi jogi személytől kérhetnek okiratot. A vallásoktatással kapcsola­tosan ui. az iskola irataiban (napló, törzskönyv, bizonyítvány) bejegyzés nem kerül. Az iskola igazgatója és a hitoktató közötti vitás kérdésekben az egyház az iskolának a helyi irá­nyi tásátellátóönkormányza ti szervéhez, azisko­­la pedig az illetékes egyházi főhatósághoz for­dulhat. Jelen intézkedésemmel egyidejűleg az alap- és középfokú oktatási intézményekben folyó val­lásoktatásról szóló 4748/1990. sz. közlemény, továbbá a fakultatív vallásoktatás óratervéről szóló 4809/1990. sz. közlemény érvényét veszti. Dr. Andrásfalvy Bertalan s. k. művelődési és közoktatási miniszter”

Next

/
Oldalképek
Tartalom