Tiszaföldvári Hírlap, 1991 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

4 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP 1991. FEBRUÁR Zárszámadás a Tiszjaparü Tsz-ben Az 1990-es esztendő rendkívüli volt szövetkezetünk életében. Az óriási méretű aszály mellett az árak állandóés nagymértékű emelkedése (főleg a vásárolt árukra vonatkozik ez), valamint az óriási kamatterhek is súlyosan érintettek bennünket Ez 1990-ben főleg a növénytermesztés kiesését növelte, de természetesen hatása az állattenyésztésben is meg­volt és megvan. Ha az ágazatok tevékenységét vizsgáljuk, a legnagyobb kiesést a növénytermesztésben a kukoricá­ban okozott 600 tonna kiesés közel 50 miihó forint értékben. A cukor­répa is közel 100 mázsával termett kevesebbet, mint a korábbi évek­ben. Összességében a növényter­mesztésben 27 millió forint költség­­növekedés mellett 67 miihó forint árbevétel-kiesés keletkezett. Mind­ezek figyelembevételével azt kell, hogy mondjuk, elismerésre méltó, hogy az ágazat még sem lett veszte­séges, mert végül is 3,8 miihó nye­reséggel zárta az évet. Az állattenyésztésben az 1990-es év ben az előző évekhez viszonyítva a legnagyobb létszámú állatál­lománnyal dolgoztunk. A szarvas­­marha ágazat 3.200 db állattal ren­delkezik, amely soha ekkora nem volt. Év közben a hízómarha értéke­sítésnél gondjaink voltak, nemcsak a késedelmes szállítások miatt, ha­nem amiatt is, hogy az értékesítési ár év közben mintegy 15 forinttal csökkent kg-onként. A tejtermelés és az értékesítés a tervezett szinten alakul, minőségét tekintve igen jó­nak mondható, hiszen a leadott tej 97 százaléka extra és I. o. minősíté­sű. Éppen ezért aggasztó, hogy ez évben a tejipar csak 70 százalékát akarja a tejnek átvenni. Itt jegyzem meg, hogy mi is részt vettünk azon a demonstráción, amely a tejterme­lés és értékesítés körül kialakult helyzet ellen lett szervezve. Azon a napon mi is több száz liter tejet osz­tottunk szét Tiszaföldváron az isko­lák és intézmények között ingyen, bizonyítván azt, hogy több tej is el­fogyna a hazai fogyasztásban is, ha az ellátás szervezettebb lenne, és főleg, ha olcsóbban adná a kereske­delem Mi is elkezdtük a községben a nyerstej árusítását kannába mérve 17 forintért. Nagy az érdeklődés, kelendő a termék, szélesíteni kíván­­juk az elárusító helyek számát. A sertéságazat vonatkozásában a jelentős takarmányköltség növeke­dés veszteségbe sodorta az ágazatot A takarmányköltség növekedésével szemben az átvételi ár év végére jelentősen csökkent. A telepek ter­melése mennyiségben a tervezett szint körül alakult, a termelésben nem volt visszaesés, sőt növekedés mutatkozott. Az átvétellel voltak problémáink, hiszen a megkötött szerződések ellenére is nagyon aka­dozott az átvétel, és ami legérzéke­nyebben érintett bennünket hogy késedelmes fizetésekkel kellett szembenéznünk. Összességében 1990-ben a szar­vasmarha ágazat 3,8 miihó forint nyereséggel, a sertéságazat 12 mii­hó forint veszteséggel zárta az évet. Ipari ágazataink vonatkozásában a dobozüzem 15-20 százalékkal magasabb bevételt produkált a ter­vezetthez képest Szembetűnő az építő részleg túlteljesítése és nyere­ségtermelése. Mindenképpen dicsé­ret illeti őket A lakatos- és cipő­üzem termelése a tervezett szinten alakult, gyengébb teljesítményt nyújtott a szeszipar. Sajnos veszte­ségesen zárta az évet a faüzem. Gazdálkodásunkban legnagyobb gond, hogy egyre nehezebb termé­keinknek olyan vevőt találni, aki ha­táridőre, pontosan fizetni is tud. Az elmúlt év novembere óta szinte ál­landóan több mint százmillió forint a kintlévőségünk, amely mindig új­ratermelődik. Ebből következik, hogy szövetkezetünk pénzügyi helyzete sokkal rosszabb, mintako­rábbi években, hisz a nagyarányú kintlévőség azt eredményezi, hogy mi sem tudunk fizetni és a bank felé fennálló tartozásunkat nem tudjuk rendezni. Mindezek ellenére a ban­kok részéről a bizalom még megvan irántunk, jelenleg még a jól fizető adósként tartanak nyilván bennün­ket. Félő azonban, ha ez továbbra is így folytatódik, a pénzintézetek vé­leményük megváltoztatására kény­szerülnek. Bérgazdálkodásunk 1990-ben a tervezettnek megfelelően alakult, vagyis a 121 miihó tervvel szemben összesen 122 miihó forint bért hasz­náltunk fel. A háztáji gazdálkodásunkat sem kerülték el a szövetkezet gondjai. Az állandóan növekvő költségek növelték a művelési díjakat, a nagy­mértékű aszály csökkentette a ter­mést és növelte az öntözés költsé­gét. A háztájiban termesztett növé­nyek közül a pritaminpaprika kivé­telével valamennyi növényféleség eredményt hozott, összességében 1990-béna háztájiból származó ösz­­szes bevétel több mint 60 miihó fo­rint, vagyis fele, mint az egész év­ben kifizetett bér. Vagyis az a ko­rábbi célkitűzésünk, hogy a kifize­tett béren felül a háztájiból szerzett jövedelem is számottevően nőjön, -valóra vált. Természetesen meg­jegyzem, hogy a háztáji gazdálko­dás lebonyolításában, szervezésé­ben voltak gondok, hiányosságok, amelyet reméljük, a jövőben sikerül kiküszöbölni. Az év közben hozott döntésünk, mely szerint a 2 hold terület után 50 mázsa szemester­ményt adunk, mintegy húszmillió forintot jelentett, s ez ennyivel csök­kentette a nyereséget Nem sajnál­juk ezt, hiszen ez a tagjaink zsebébe került, de ezt is mindenképpen számba kell venni akkor, amikor a 18,5 millió forint mérleg szerinti eredmény alacsony voltáról mon­dunk véleményt Az ez évi gazdálkodásunkat összegezve megállapíthatjuk, hogy nagy pénzügyi nehézségek árán is, az utóbbi évtizedek legnagyobb aszályát átvészelve nyereségesen zártuk az 1990-es évet, talpon tud­tunk maradni és dolgozóink terve­zettjövedelmét biztosítani tudtuk. Szövetkezetünk vagyona és ter­melő alapjai biztosítják az ez évi gazdálkodásunkat Ahhoz azonban, hogy termelőkapacitásunkat ki tud­juk használni, vagyonúnkat ered­ményesen tudjuk működtetni, meg­felelő érdekeltségi rendszer szüksé­ges. Ennek kidolgozása, alkalmazá­sa több éve folyik már szövetkeze­tünkben, hiszen eredményesen mű­ködik már az ipari ágazatainkban s az állattartó telepeken. Új szervező­désként hoztunk létre három egysé­get a növénytermesztésben, a teher­gépkocsi üzem, valamint a szárító és magtisztító területén. Ezen új egységek kialakítása nem volt zök­kenőmentes, sok vita, tárgyalás, ta­nakodás előzte meg. Abban mind­annyian egyetértünk, hogy tovább kell lépnünk. Ha a kellő érdekeltsé­get ezeken a területeken nem tudjuk kialakítani, az veszélyezteti az ága­zat eredményes működését. Többi ágazatunknál, az állatte­nyésztésnél, valamint az ipari üze­meknél a már eddig is bevált formát kívánjuk erősíteni. Dr. Fekécs Mátyás tsz-elnök Óvszert a bikának! (Tehénraonológ) A marha meg csak bőg. Bőg azért, mert feszíti a tej. Bőg, mert fejik. Bőg, mert a gazdáját is fejik, s a közös "lé" a csatornába kerül és elfolyik láthatat­lanul. Bezzeg a méheket még nem tudták rávenni arra, hogy egyenesen a csatornába gyűjtsék a mézet. Pedig így egy közép-kelet-európai tejjel-mézzel fo­lyó Kánaán modellje alakulhatna ki. Tudom, hogy marha gondolat, de a kiirtásunk sem egy igazi jó ölet. Ott fönn a marhatartó urak eldöntötték, hogy kevesebb tehén adjon több tejet. Csak a 15 százalékunkat kell likvidálni, s helyreáll az egyensúly. Ezt meg is értem és mint jó marha, engedelmesen a dióba hajtom okos fejem. Azonban t ki lesz az a parlamenti farmer, aki garantálni tudja, hogy ez valóban csak 15 százalék lesz? Szerintem még a bikákat is kirojtozzák, hogy levághassák tehén gyanánt. Tízezer, az tízezer! Félek, hogy ki­pusztul a tenyészállomány, és nem az első eset lenne, hogy a kormány nem tudja követni és ellen­őrizni a folyamatokat. Avagy odafönn már meg is alakult a "Bocipótló" bizottság? Ember biztos van rá! Marha dolog ez, de a lovakat is lelövik ugye? Azonban a mi húsunk gyakorlatilag értéktelen. Ezt egy húsiparis bácsi mondta. Ő csak tudja! Mon­dom, hogy marhaság. A tej értéktelen, marhából rengeteg van, a vadhúst is utálattal lökik félre az emberek. Disznóból is több van, mint amit ez az ország elvisel. Ebből természetesen az következik, hogy emelni kell a gyermekélelmezés díját. Biztos, a spenót csillagászati ára miatt van erre szükség. Hová megy a menzáról kivett, éhes gyerek? A tej mellé? В ár a dologhoz az is hozzátartozik, hogy két üveg sör ára még mindig fut egy napi élelmezést. Meggondolandó! S mit csinál a marha? Csak bőg és értelmeset bólint. Majd aknát pottyant kedvenc gazdájának, hátha halkan belelép. Meg nem erősített forrás szerint: a magyar és jugoszláv kormány egyezményt írt alá. A horvát rendőrségnek tízezer zacskó hatósági tejet adunk a hozzá tartozó tányéraknákkal együtt, s cserébe tíze­zer db kalasnyikovot kapunk a hozzátartozó MESE sajtokkal együtt.- gall -

Next

/
Oldalképek
Tartalom